Népszerűek az önkéntes nyugdíjpénztárak

Kevés Magyarországon előtakarékoskodó, pedig 10-ből 9 munkavállaló ismeri a pénztárakat és a kasszákat, és kiemelkedőn jó és olcsó megtakarítási formának tartják ezeket – áll abban a kutatásban, amelyet a Pénztárszövetség szeptember 25-i konferenciáján mutatnak majd be. A rendezvényen a tervek szerint előadást tart Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter mellett az MNB ügyvezető igazgatója, Kisgergely Kornél is.

„Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) tavaszi megújulásában azon fő törekvésünk tükröződik, hogy friss lendülettel kapcsolódhassunk be a nyugdíj-célú megtakarítások és egészségtudatos gondolkodás építésén dolgozó szervezetek, szabályozók által végzett szakmai munkába. Ezt a célt szolgálja a Pénztárkonferencia is” – fogalmazott Dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a jövő heti konferenciával kapcsolatban

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az MNB mellett a szakma olyan jeles képviselői előadást tartanak a konferencián, mint Dr. Hardy Ilona. A rendezvény platina-fokozatú főtámogatója az ERSTE Alapkezelő Zrt. A céget értékesítési igazgatója, Varga Zalán képviseli a délelőtti plenáris ülésen, míg az esemény Letétkezelői főtámogatója a Raiffeisen Bank, melyet az Értékpapír Letétkezelési és Pénzügyi Intézmények Főosztályának vezetője, Haraszti Zsuzsa képvisel.

A délelőtti előadásokat követően tematikus kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, melyek keretében a legnagyobb hazai pénztári alapkezelők szakemberei a hozamkörnyezetről, a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról, kilátásairól, a pénztárak helyéről és fejlődési lehetőségeiről beszélgetnek. Külön figyelmet kapnak a délutáni programban az egészségpénztárak és magánellátók.

„A javuló gazdasági kilátások és stabil működés mellett is sok a szektor-szintű nyitott kérdés. A rendezvényen a jövőbe nézve, a szakma a szabályozók, felügyelet és üzleti szféra színe-javát egybegyűjtve és megszólaltatva ezekre koncentrálunk” – emelte ki Kravalik Gábor.

Kutatás az előtakarékossági szokásokról

A Pénztárszövetség az NRC Kutatócentrum segítségével átfogó kutatással készül a rendezvényre, hogy részletesen bemutathassa a legfrissebb előtakarékossági szokásokat, attitűdöket.

Nem titok, hiszen korábban is volt hasonló elemzésünk, hogy a lakosság csupán egyharmada előtakarékoskodik nyugdíjas éveire, pedig 10-ből 9 felnőtt dolgozó ismeri a pénztárakat, sőt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a leggyakoribb megtakarítási forma” - nyilatkozta a Pénztárszövetség elnöke.

A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a pénztári megtakarítási mód a leginkább költséghatékony, és ehhez kapcsolódik a legjobb ár-érték arány is. Tény, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a pénzügyi piacon az egyik legalacsonyabb költségeket igénylő megtakarítási forma. A mostanihoz hasonló alacsony kamatkörnyezetben az önkéntes nyugdíjpénztárak biztonságosan, az inflációt bőven meghaladó – tavaly akár két számjegyű - hozamokat kínáltak. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás elkezdése is egyszerű, nem igényel sem sok időt, sem külön szakértelmet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai ráadásul az egyéni befizetéseik után 20 százalékos (akár évi 150 ezer forintos) adó-visszatérítést is igényelhetnek, ami szintén jelentős érv a kasszák mellett.

Kevesen előtakarékoskodnak

„Hogy a dolgozók kétharmadánál mindezek ellenére mi is a megtakarítások elmaradásának leggyakoribb oka, mennyire bíznak az emberek a jövőben, mit tehetünk, hogy merjenek, akarjanak gyűjtögetni, nos ezek a kérdések, válaszok nagyon fontosak számunkra.  Közhelynek tűnik, de sajnos minél később vágunk bele a gyűjtögetésbe, annál többet kell rászánnunk ugyanahhoz az eredményhez.” – magyarázta Kravalik Gábor.

A pénztárak saját adatai alapján a ma 30 éves kor alattiak csak a teljes tagság 7 százalékát alkotják. pedig az idő nekik dolgozik: az ő alacsonyabb (átlagosan jelenleg csupán 7200 forintos egyéni és munkáltatói) befizetéseikkel, hosszútávon stabil nyugdíj garantálható. A Pénztárszövetség szerint az előtakarékosság fontosságát, azt, hogy a gondtalan időskor érdekében érdemes pénzt félretenni ezzel együtt is egyre többen ismerik fel, ami a főleg az egyéni tagdíjbevételeken látszik meg.

Nem lehet elég korán elkezdeni, de soha nem túl késő belevágni

A Pénztárszövetség friss kutatásának adataiból kitűnik, hogy a megkérdezettek átlagosan havi 31 ezer forint megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy az általuk kívánt életszínvonalat meg tudják tartani. Az idősebb korúak egyre magasabb összegekben gondolkodnak, a 40 éven felüliek már minimum havi 50 000 forintra teszik ezt a szintet.

A szektor adatait elemezve is észrevehető, hogy a tagság befizetései a kor előrehaladtával valóban növekszenek, bár mértékük jóval elmarad attól az összegtől, amit maguk a kasszatagok gondolnának ideálisnak. Míg a munkáltatói támogatások összege az idővel nem, vagy nem jelentős mértékben változik, addig megállapítható, hogy a tagok egyéni befizetéseiket 30 éves koruk után átlagosan 3600 forintról 60 éves korukig 7300 forintra, később pedig (bár a 60 éven felüliek aránya a tagság körében csupán 6%) már 15 ezer forint fölé is emelik. Ezek az egyéni befizetések a munkáltatói támogatásokkal kiegészítve, hosszútávon felhalmozva elegendőek lehetnek a nyugodt jövőhöz.

A Pénztárszövetség szerint a pénztártagok körében tett érhető a tudatosság, hiszen tisztában vannak azzal, hogy mekkora havi megtakarított összeggel tudnák biztosítani az általuk elvárt életszínvonalat. Továbbra is nagy ugyanakkor a szakadék a tagok által ideálisnak tartott és a ténylegesen félretett forintok összegében. A felismerés és a lehetőségek közötti szakadék áthidalását a szövetség a kérdés fontosságának tudatosításával reméli.

0 Tovább

Pénztárszövetség: Komoly iramot diktálnak a pénztárak

Újabb sikeres negyedévet zártak az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetség (Pénztárszövetség) nyugdíjpénztár tagjai: a második negyedév végén az összvagyon 1053 milliárd forintot tett ki, ami éves összevetésben 8,46, míg 2015-ben 4,36 százalékos növekedésnek felel meg. Az egyéni tagdíjbefizetések egy év alatt 9,64 százalékkal nőttek, ami egyértelmű jele a tagok önkéntes nyugdíjpénztárakba vetett bizalmának - közölte a szervezet. A Pénztárszövetség adataiból kiderül továbbá, hogy az egészségpénztárak is növekedést értek el: az összvagyon 2 százalékkal gyarapodott éves szinten, negyedéves összevetésben pedig jelentősen nőtt a befizetések összege.

Folytatódott a növekedés a második negyedévben mind az önkéntes nyugdíjpénztári, mind az egészségpénztári szegmensben - derül ki az önkéntes nyugdíjpénztárak 93 százalékát, és az egészségpénztárak 75 százalékát tömörítő Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) friss adataiból.

A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak a korábbi negyedévekhez hasonlóan növelték az összvagyonukat: a második negyedév végén összesen 1053 milliárd forintra rúgott, ami 8,46 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakéhoz képest, az idei első negyedév végén mért szinthez viszonyítva pedig 1,11 százalékos többletnek felel meg. Dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményéről azt mondta: "a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben 8,46 százalékos éves, valamint a 1,11 százalékos negyedéves vagyongyarapodás kiváló teljesítménynek számít, és egyben bizonyítja, hogy az önkéntes pénztári forma az egyik legjobb öngondoskodási alternatíva".

0 Tovább

Híznak az önkéntes pénztárak

Az önkéntes pénztárak piacán érdekelt kasszák több mint 90 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség a továbbiakban Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) név alatt folytatja munkáját, március óta pedig dr. Kravalik Gábor személyében új elnök irányítja a szervezetet. A Pénztárszövetség változatlanul feladatának tekinti: a tagpénztárak, rajtuk keresztül a pénztártagok hangsúlyos képviseletét, az öngondoskodás népszerűsítését, és célkítűzéseinek megvalósítása érdekében további erőfeszítések megtételét. A szövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak folytatva a megszakítás nélkül immár három éve tartó kiemelkedő befektetési eredmények sorozatát, kiváló teljesítménnyel zárták az idei év első negyedévét is: 13 százalékkal 1041 milliárd forintra növelték az összvagyonukat, amely további alapot ad a szövetség céljának eléréséhez.

Névváltásról döntött az önkéntes nyugdíjpénztárak 93 százalékát, és az egészségpénztárak 75 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség. Az összesen közel kétmilliós tagsággal rendelkező pénztárakat tömörítő szervezet a jövőben Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) néven működik.

0 Tovább

Komoly az igény az öngondoskodásra

Bár az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári juttatások beépíthetőek a vállalkozások cafetériarendszerébe, ezek mégis viszonylag korlátozottan érhetőek el a dolgozók számára. Pedig lenne rá igény - derül ki a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából a KutatóCentrum által elkészített kutatásból. A megkérdezett munkavállalók háromnegyede a leghasznosabb juttatások egyikének tartotta az egészségpénztári juttatást, míg 50 százalékuk vélekedett ugyanígy a nyugdíjcélú megtakarításokról.

(Forrás: origo.hu)

Mind az önkéntes nyugdíjpénztárak, mind az egészségpénztárak kiváló eredményt értek el tavaly. Vagyonuk gyarapodása is jelzi, hogy a pénztártagok körében milyen népszerűek: a tagok egyéni befizetései az önkéntes nyugdíjkasszáknál 20, az egészségpénztáraknál 28 százalékkal nőttek tavaly.

0 Tovább

Újfent taroltak a Stabilitáshoz tartozó nyugdíjpénztárak

Kiváló évet zártak tavaly a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak: összesített vagyonuk 2014 végén meghaladta az 1000 milliárd forintot. Ez a mostani alacsony kamatkörnyezetben jelentős, 10,5 százalékos gyarapodást jelent éves szinten. A szövetséggel együttműködő egészségpénztárak is jó évet zártak. Összvagyonuk 2 százalékkal 45 milliárd forint fölé nőtt, az egy főre jutó vagyon pedig 62,5 ezer forintra nőtt, tehát 1,5 százalékkal emelkedett. A Stabilitás Pénztárszövetség arra számít, hogy a következő időszakban a cafetériában nagyobb részesedése lesz az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarításoknak. A bővülésre van tér, a Stabilitás megrendelésére készült, a KutatóCentrum közvélemény-kutatása szerint ugyanis ma az egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás csak 24, illetve 22 százalékban elérhető cafetériaelemként, és a megkérdezett munkavállalók 42 százaléka semmilyen béren kívüli juttatást nem kap munkáltatójától.

Forrás: http://sajto.rongo.hu/

A múlt év utolsó három hónapjában is folytatták sikersorozatukat a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai, a piac több mint 90 százalékát uraló önkéntes nyugdíjpénztárak. Ennek eredményeként az összesített vagyonuk 2014 végén 1009 milliárd forintot tett ki, ami 10,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 912,6 milliárd forinthoz képest. "A kiváló eredménnyel az érintett kasszák teljesítették a Stabilitás Pénztárszövetség év elején kitűzött, egyébként ambiciózus célját, amely szerint 1000 milliárd forint fölé emelkedik az összesített vagyon. A 10 százalék feletti vagyonnövekedés a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kifejezetten jó teljesítmény" - kommentálta a tavalyi eredményeket Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Hozzátette: a tagpénztárak portfólióik kockázatától függően 2,2-18,51 százalékos hozamot értek el a múlt évben.

0 Tovább
«
12

goodnews

blogavatar

Jó és hasznos hírek.

Utolsó kommentek