goodnews

A kormány, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Lízingszövetség közös érdeke, hogy a deviza-autóhitelesek megsegítése ügyében minél előbb olyan megoldás szülessen, amely az ügyfeleknek és a finanszírozóknak is elfogadható - mondtaRévész Tamás, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja, a Budapest Autófinanszírozási Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában.

    Révész Tamás elmondta: az autóhitelek forintosításában az árfolyam kulcskérdés lesz. Kiemelte: "bízunk abban, hogy a teherviselés közös lesz, olyan szabályozást kell kidolgozni, amely valamennyi szereplőnek elfogadható".
    Rámutatott: nem szabad elfelejteni, hogy a lízingtársaságok már eddig is 100 milliárd forintos nagyságrendben könyveltek el veszteségeket, a szektor teherviselő képessége pedig véges.
    Kiemelte: a banki elszámolás mintegy 180-200 ezer élő lakossági devizahiteles autófinanszírozási szerződést érintett, amelyek összesen körülbelül 300 milliárd forintos tartozást jelentenek. A lezárt szerződésekkel együtt - durva becsléssel - 1000 milliárd forint körüli szerződésállományt érintett a folyamat. A devizás szerződések elszámolása gyakorlatilag lezajlott, már csak a panaszok kezelésének végső lépései vannak hátra. A forintalapú szerződések elszámolása most zajlik, ez pedig októberig jelent majd jelentős munkát ad a lízingcégeknek - elemezte a lízingszövetség elnökségi tagja.
    Révész Tamás rámutatott: a piac úgy összezsugorodott, hogy akár két lízingcég is kiszolgálhatná a mostani finanszírozási igényeket. Jelenleg a négy legnagyobb lízingcég a piac közel 70 százalékát fedi le, 10-30 százalék közötti részesedésekkel. A többiek átlagos részesedése 3-4 százalék közötti, náluk szinte kizárt a gazdaságos működés, így a koncentrálódás szakmailag logikus felvetés - hangsúlyozta a lízingszövetség elnökségi tagja. 
    "Kevés esélyt látok a kisebb, gyengébb társaságok felvásárlására, valószínűbb, hogy a szóban forgó szereplők kivonulnak a magyar piacról. A konszolidációnak feltétele, hogy a bankok, a pénzügyi vállalkozások hosszú távra kiszámíthatónak ítéljék a szabályozói környezetet" - mutatott rá Révész Tamás.
    A lízingcégek pénzügyi helyzetéről, terheiről kifejtette: a bankadó csökkentésére a pénzügyi vállalkozások esetében is szükség van, mert ezzel megszűnhet a lízingcégek versenyhátránya, és fokozottabban tudnak koncentrálni a kitűzött célokra, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) eszközfinanszírozására, ezen belül is az agrárfinanszírozásra. 
    Kiemelte: ha valóban csökken a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek adója, akkor a Magyar Lízingszövetség számításai szerint jövőre a jelenlegi 12 milliárd forintról 45 százalékkal 7 milliárd forintra, 2017-ben pedig 4,6 milliárd forintra csökkenhet a cégeket érintő "bankadó", így a lízingtársaságok 2013-ban elszenvedett, mintegy 7 milliárd forintos vesztesége eltűnne a rendszerből.  
    A lízingpiac bővülésére utaló adatokkal kapcsolatban elmondta: áttörésről egyelőre nem lehet beszámolni. Az autóértékesítés növekedése az elavult, több mint 11 éves átlagéletkorú autópark fiatalításához nagyon kevés. A finanszírozás bővülése kizárólag a jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhető, amely a vállalkozásokat támogatja, így kívánatos lenne, hogy a magánszemélyek gazdasági helyzete erősödjön, amely később az autófinanszírozásban is megmutatkozna - mutatott rá Révész Tamás.

A Kúria 2015. július 7-én döntést hozott a Magyar Lízingszövetség egyik tagvállalatával szemben indított perben. A döntés értelmében a finanszírozott járművet önhatalmúlag nem, csak bírósági határozat ellenében vehetik vissza a pénzügyi szolgáltatók az adós nemfizetése esetén.

Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Kúria döntésére reagálva közölte: a Lízingtársaságok ezt megelőzően is csak a legvégső esetben éltek az autó visszavételének jogszabályban rögzített lehetőségével. Ez a gyakorlat nem változik, a társaságoknak továbbra is joguk van visszavenni a finanszírozott eszközt, miközben természetesen az érdekük az, hogy ügyfeleik teljesítsék szerződésben rögzített fizetési kötelezettségüket.

A főtitkár kiemelte: a lízingtársaságok a nem fizető ügyfelek esetében követeléskezelő társaságot bíznak meg az ügyek kezelésével. Ezek a társaságok pedig csak akkor vehetik birtokba az eszközt, ha az ügyfél beleegyezik az autó átadásába. Amennyiben az ügyfél nem akarja átadni az autót, a behajtó cég eredménytelennek minősíti az eljárását, a finanszírozó pedig pert indít az adós ellen. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a pereket a lízingtársaságok jellemzően megnyerik, a felmerülő perköltségeket pedig az adósnak kell megfizetnie.

Téves tehát az a több sajtóorgánumban is megjelent információ, amely szerint a Kúria döntése értelmében a lízingtárságoknak ne lenne joguk és lehetőségük az általuk finanszírozott eszköz visszavételére. Mint ahogyan az sem állja meg a helyét, hogy a finanszírozó társaságok ne adhatnák át a nem fizető adósok adatait követeléskezelőknek, hiszen erre a Hitelintézeti törvény (161. § (1)., a pont) alapján lehetőségük van.

A főtitkár kiemelte: a Kúria mostani döntése szerint a nem fizető ügyfeleknek továbbra is számolniuk kell a nem teljesítésből származó következményekkel. A Lízingszövetség tagvállalatai természetesen mindent megtesznek annak érdekében, hogy fizetési gondokkal küzdő ügyfeleikkel közösen megoldást találjanak a problémára. Akár fizetéskönnyítéssel, akár átütemezési lehetőségekkel. Fontos azonban, hogy a nemfizetés és az együttműködés elmaradása esetén a lízingcégek bírósághoz fordulhatnak – mondta Lévai Gábor a szervezet álláspontját ismertetve.

Lévai Gábor kiemelte: fontos tudni ugyanakkor, hogy a fedezetként felajánlott gépjármű felmondást követő jogszerűtlen használatából eredő esetleges állagromlásból és kopásból eredő többletköltségek, valamint a használatának havi díjai kötbérként felszámíthatók. Ilyen módon a nem együttműködő magatartás eredményeként az egyébként is nehéz helyzetben lévő adós értelmetlen módon növelheti kötelezettségeit további összegekkel. Fontos kiemelni azt is, hogy a birtokbaadás pillanatáig az ügyfél köteles fenntartani az eszköz biztosítását is.

A Magyar Lízingszövetség azt tanácsolja a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek, hogy keressék fel a lízingcéget, ahol a társaságok munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a fizetési nehézségek kezelésében is. A szövetség ezen felül azt javasolja az ügyfeleknek, hogy vitás esetekben a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) forduljanak.

Az elszámolás 180-200 ezer élő lakossági devizahiteles autófinanszírozási szerződést érint, ezek összesen körülbelül 300 milliárd forintos tartozást foglalnak magukba. Az elszámolás azonban nem csak a meglévő, hanem már lezárt autófinanszírozási szerződésekre is vonatkozik. Ezekkel együtt - durva becsléssel - 1000 milliárd forint körüli szerződésállományt érint az elszámolás - közölte a Magyar Lízingszövetség.

Minden elszámolásban érintett lízingcég, illetve azok jogutódja a meghatározott, 2015. április 30-i határidőig kiküldi az autóhiteleseknek az elszámolásról szóló levelet - közölte a Magyar Lízingszövetség. Lévai Gábor, a szervezet főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a lízingügyleteknél nem kerül sor a devizaalapú szerződések, azaz a tartozások forintosítására.

Az elszámolás azokra a magánszemélyekre vonatkozik, akik 2004. május 1. és 2014. július 26. között kötöttek finanszírozási szerződést, valamint azokra a megszűnt szerződésekre, amelyek bármilyen okból 2009. július 26-a után szűntek meg. A főtitkár az elszámolásról azt mondta: "Az érintett szerződéseknél a korábbi kamatváltoztatások és az alkalmazott árfolyamrés alapján újra kell kalkulálni a tartozást. Ennek alapján a lezárt autófinanszírozási szerződéssel rendelkező ügyfelek pénzt kapnak vissza, akiknek pedig élő szerződésük van, azoknak a tartozása csökken az elszámolás eredményeként".

A forintosítást kivéve az autóhitelesek esetében nagyon hasonló az elszámolás folyamata, mint a lakáshiteleseknél - közölte a Magyar Lízingszövetség az MTI megkeresésére.

A lízingszövetség közleménye szerint az elszámolás az autóhitelesek esetében is a magánszemélyek által 2004. május 1. és 2014. július 26. között kötött élő szerződésekre vonatkozik, valamint azokra a megszűnt szerződésekre, amelyek bármilyen okból 2009. július 26-a után szűntek meg.

A jegybank elszámolási képlete híján és az eltérő lízingszerződések miatt nehéz pontos összegeket kalkulálni, mennyi járhat vissza az autóhiteleseknek, a Magyar Lízingszövetség szerint egyelőre azt lehet mondani, hogy reálisan a kihelyezett összeg 10-20 százalékát kaphatja vissza egy-egy lízingadós.

A Magyar Lízingszövetség adatai alapján jelenleg az elszámolásban érintett szerződések száma 700 ezer körül lehet. Átlagosan egy-egy szerződés esetében 2 millió forintot tett ki a finanszírozott összeg, vagyis az érintett devizahiteles, autós lízingállomány mintegy 1400 milliárd forintra rúghat - mondta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára vasárnap az MTI-nek.