Barátságos lesz az uniós pályázati ciklus

Adminisztrációszegény megoldásokat ígér a kormány.

Sokkal inkább pályázóbarát a 2014-2020-as új uniós pályázati időszak, a Magyar Államkincstár bevonásával egyszerűsödik az állami struktúra, csökken a bürokrácia - mondta a Miniszterelnökség államtitkára hétfőn az MTI-nek.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta, hogy a 2014-2020-as új pályázati időszak - a munkahelyteremtés mellett - a gazdaságfejlesztésre fókuszál, és új területi megközelítést alkalmaz: döntően a helyi, megyei önkormányzati igényekre koncentrál.

Az új pályázati ciklus sokkal inkább pályázóbarát az előzőhöz képest - jelentette ki az államtitkár, megjegyezve, hogy a Magyar Államkincstár közreműködő szervezetként történő bevonásával a rendszerbe, egyszerűsödik az állami struktúra. A regionális fejlesztési ügynökségek megszűnésével kapcsolatban Csepreghy Nándor azt mondta: "technikai átalakításról" van szó, amelynek lényege, hogy "még közelebb legyenek egymáshoz a pályázók és az őket szolgáló állami szereplők, megszüntetve minden párhuzamos intézményt".

Az ügynökségeknél dolgozókat a továbbiakban a kifizetések lebonyolításáért felelős Magyar Államkincstárnál, a 19 megyei önkormányzat projektmenedzsment-szervezeteinél, illetve a Széchenyi Programirodánál alkalmazhatják - tette hozzá. (MTI)

0 Tovább

Különleges ékszerekkel segítenek az autistákon

Autista alkotók grafikáiból inspirálódva készítettek különleges ékszereket a Mosoly Otthon Alapítvány számára a Filter Galéria neves ékszertervező művészei. Az egyedi, kézzel készített nyakláncok, brossok, fülbevalók, gyűrűk a Mosoly Otthon Alapítvány estjén kerültek kalapács alá, ahol több mint 20 millió forint gyűlt össze. Az alapítvány eddig, a korábbi aukciók segítségével több mint 100 millió forinttal támogatta a lakóotthonokat.

0 Tovább

Az albérletben élő fiatalok sokszor nem biztosítják az ingatlant

Magyarországon a lakások több mint kétharmadának van biztosítása, de ez az arány hosszú távon javulhat, ami egyúttal növekedést hozhat a lakásbiztosítási piacon. Rövidtávon azonban egyelőre stagnálás várható - közölte egy friss kutatásra hivatkozva a K&H biztosítója, amely az év első nyolc hónapjában 582 millió forintot fizetett ki lakásbiztosításokra, az átlagos kárösszeg pedig 43 600 forintot tett ki. A társaság szerint a bérelt lakásban élő fiataloknak is érdemes biztosítást kötniük.

Az utóbbi hónapokban sorra érkeztek a viharok, amelyek rengeteg lakóingatlanban tettek kárt. A K&H biztosítójánál a viharokhoz köthető kárbejelentések száma az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2500-at, a kárkifizetések összege pedig 92 millió forintra rúgott. Összesen a K&H biztosítója 13 350 lakásbiztosítási kárt rendezett augusztus végéig, az átlagos kárösszeg pedig 43 600 forint volt, ami 16 000-Ft-al magasabb, mint az előző évben.

0 Tovább

Forráshiány miatt nem hajtott végre beruházást a mikro- és kisvállalkozások közel fele

A mikrovállalkozásoknál jóval intenzívebben lépnek kapcsolatba bankjukkal a kisvállalkozások. Előbbiek 54 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a 74 százaléka havonta vagy hetente érintkeznek bankjával – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.,  megrendelésére a Kutatópont által elvégzett felmérésből. A bankok a mikrovállalkozások 8 százalékának, a kisvállalkozások pedig 28 százalékának kínáltak a hitelhez készfizető kezességet biztosító konstrukciót. A magyar kis- és közepes vállalkozások nagy részének szüksége van hitelre, forrásra. A Garantiqa-kutatás eredménye szerint az elmúlt öt évben nem beruházó mikrovállalkozások 44 százaléka, a kisvállalkozások esetében pedig 46 százalékuk forráshiány miatt nem tudott fejlődni.

 

Eltérő intenzitással tartják a kapcsolatot bankjukkal a mikro- és kisvállalkozások. A mikrovállalkozások 35 százaléka havonta, 19 százalékuk hetente érintkezik a bankjával, míg a kisvállalkozásoknál 38 és 36 százalék ez az arány - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont által elvégzett felmérésből, amely többek között a magyarországi mikro- és kisvállalkozások bankhasználati szokásait vizsgálta.

Piaci hitelt kínálnak elsősorban a bankok

A kutatás arra is rávilágít, hogy a bankok a piaci feltételekkel felvehető hiteleket, valamint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjában (NHP) elérhető konstrukciókat kínálták a leginkább a mikro- és kisvállalkozásoknak. A pénzintézetek az általuk megkeresett kisvállalkozások 43 százalékának ajánlottak piaci hitelt, míg 34 százalékuknak kínáltak fel NHP-s hitelt, ezzel szemben a mikrovállalkozások 29, illetve 25 százaléka kapott ezekre a konstrukciókra ajánlatot.

„Az NHP-s hitelek népszerűsége érthető a kedvezményes kamat miatt. Az is hozzájárul a konstrukciók sikeréhez, hogy a jegybank az idén bővítette a hitelprogramot, ez pedig lehetővé teszi, hogy a rizikósabb vállalkozások is banki forráshoz jussanak” - mondta dr. Nagy Róbert, a Garantiqa vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „Mind a piaci kamatozású, mind pedig a kedvezményes hitelek esetében elérhető a vállalkozások számára a Garantiqa által kínált konstrukció, amely készfizető kezességet biztosít a bank felé, így olyan vállalkozások is hitelhez juthatnak, akik amúgy nem.”

Forráshiány ellen

A mikro- és kisvállalkozásoknak szükségük van forrásra, hitelre a fejlődéshez – mutat rá a kutatás. Az elmúlt 5 évben végrehajtott beruházásokat ugyanis a mikro- és kisvállalkozások 84 és 85 százaléka saját forrásból finanszírozta. A saját forrás mellett a bankhitelek a mikrovállalkozások 26, a kisvállalkozások 39 százalékánál segítették a beruházásokat.

Ugyanakkor azon megkérdezett mikrovállalkozások amelyek nem valósítottak meg beruházást az elmúlt öt évben 44, míg a kisvállalkozások 46 százaléka forráshiány miatt nem tudott előrébb lépni. „Úgy látjuk, ez komoly potenciális hitelkeresletet és növekedési esélyt jelenthet mind a garanciával kombinált vállalati hitelek piacán, másfelől pedig a mikor- és kisvállalkozások számára fejlődési lehetőséget kínál” – fogalmazott dr. Nagy Róbert.  A Garantiqa száma egyébként azt mutatják, hogy egyre népszerűbbek a készfizető kezességet biztosító hitelkonstrukciók. A társaság garanciaállománya június végén 334,6 milliárd forintra rúgott, ami 9 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakéhoz képest.

 

0 Tovább

Népszerűek az önkéntes nyugdíjpénztárak

Kevés Magyarországon előtakarékoskodó, pedig 10-ből 9 munkavállaló ismeri a pénztárakat és a kasszákat, és kiemelkedőn jó és olcsó megtakarítási formának tartják ezeket – áll abban a kutatásban, amelyet a Pénztárszövetség szeptember 25-i konferenciáján mutatnak majd be. A rendezvényen a tervek szerint előadást tart Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter mellett az MNB ügyvezető igazgatója, Kisgergely Kornél is.

„Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) tavaszi megújulásában azon fő törekvésünk tükröződik, hogy friss lendülettel kapcsolódhassunk be a nyugdíj-célú megtakarítások és egészségtudatos gondolkodás építésén dolgozó szervezetek, szabályozók által végzett szakmai munkába. Ezt a célt szolgálja a Pénztárkonferencia is” – fogalmazott Dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a jövő heti konferenciával kapcsolatban

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az MNB mellett a szakma olyan jeles képviselői előadást tartanak a konferencián, mint Dr. Hardy Ilona. A rendezvény platina-fokozatú főtámogatója az ERSTE Alapkezelő Zrt. A céget értékesítési igazgatója, Varga Zalán képviseli a délelőtti plenáris ülésen, míg az esemény Letétkezelői főtámogatója a Raiffeisen Bank, melyet az Értékpapír Letétkezelési és Pénzügyi Intézmények Főosztályának vezetője, Haraszti Zsuzsa képvisel.

A délelőtti előadásokat követően tematikus kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor, melyek keretében a legnagyobb hazai pénztári alapkezelők szakemberei a hozamkörnyezetről, a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról, kilátásairól, a pénztárak helyéről és fejlődési lehetőségeiről beszélgetnek. Külön figyelmet kapnak a délutáni programban az egészségpénztárak és magánellátók.

„A javuló gazdasági kilátások és stabil működés mellett is sok a szektor-szintű nyitott kérdés. A rendezvényen a jövőbe nézve, a szakma a szabályozók, felügyelet és üzleti szféra színe-javát egybegyűjtve és megszólaltatva ezekre koncentrálunk” – emelte ki Kravalik Gábor.

Kutatás az előtakarékossági szokásokról

A Pénztárszövetség az NRC Kutatócentrum segítségével átfogó kutatással készül a rendezvényre, hogy részletesen bemutathassa a legfrissebb előtakarékossági szokásokat, attitűdöket.

Nem titok, hiszen korábban is volt hasonló elemzésünk, hogy a lakosság csupán egyharmada előtakarékoskodik nyugdíjas éveire, pedig 10-ből 9 felnőtt dolgozó ismeri a pénztárakat, sőt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a leggyakoribb megtakarítási forma” - nyilatkozta a Pénztárszövetség elnöke.

A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a pénztári megtakarítási mód a leginkább költséghatékony, és ehhez kapcsolódik a legjobb ár-érték arány is. Tény, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a pénzügyi piacon az egyik legalacsonyabb költségeket igénylő megtakarítási forma. A mostanihoz hasonló alacsony kamatkörnyezetben az önkéntes nyugdíjpénztárak biztonságosan, az inflációt bőven meghaladó – tavaly akár két számjegyű - hozamokat kínáltak. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás elkezdése is egyszerű, nem igényel sem sok időt, sem külön szakértelmet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai ráadásul az egyéni befizetéseik után 20 százalékos (akár évi 150 ezer forintos) adó-visszatérítést is igényelhetnek, ami szintén jelentős érv a kasszák mellett.

Kevesen előtakarékoskodnak

„Hogy a dolgozók kétharmadánál mindezek ellenére mi is a megtakarítások elmaradásának leggyakoribb oka, mennyire bíznak az emberek a jövőben, mit tehetünk, hogy merjenek, akarjanak gyűjtögetni, nos ezek a kérdések, válaszok nagyon fontosak számunkra.  Közhelynek tűnik, de sajnos minél később vágunk bele a gyűjtögetésbe, annál többet kell rászánnunk ugyanahhoz az eredményhez.” – magyarázta Kravalik Gábor.

A pénztárak saját adatai alapján a ma 30 éves kor alattiak csak a teljes tagság 7 százalékát alkotják. pedig az idő nekik dolgozik: az ő alacsonyabb (átlagosan jelenleg csupán 7200 forintos egyéni és munkáltatói) befizetéseikkel, hosszútávon stabil nyugdíj garantálható. A Pénztárszövetség szerint az előtakarékosság fontosságát, azt, hogy a gondtalan időskor érdekében érdemes pénzt félretenni ezzel együtt is egyre többen ismerik fel, ami a főleg az egyéni tagdíjbevételeken látszik meg.

Nem lehet elég korán elkezdeni, de soha nem túl késő belevágni

A Pénztárszövetség friss kutatásának adataiból kitűnik, hogy a megkérdezettek átlagosan havi 31 ezer forint megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy az általuk kívánt életszínvonalat meg tudják tartani. Az idősebb korúak egyre magasabb összegekben gondolkodnak, a 40 éven felüliek már minimum havi 50 000 forintra teszik ezt a szintet.

A szektor adatait elemezve is észrevehető, hogy a tagság befizetései a kor előrehaladtával valóban növekszenek, bár mértékük jóval elmarad attól az összegtől, amit maguk a kasszatagok gondolnának ideálisnak. Míg a munkáltatói támogatások összege az idővel nem, vagy nem jelentős mértékben változik, addig megállapítható, hogy a tagok egyéni befizetéseiket 30 éves koruk után átlagosan 3600 forintról 60 éves korukig 7300 forintra, később pedig (bár a 60 éven felüliek aránya a tagság körében csupán 6%) már 15 ezer forint fölé is emelik. Ezek az egyéni befizetések a munkáltatói támogatásokkal kiegészítve, hosszútávon felhalmozva elegendőek lehetnek a nyugodt jövőhöz.

A Pénztárszövetség szerint a pénztártagok körében tett érhető a tudatosság, hiszen tisztában vannak azzal, hogy mekkora havi megtakarított összeggel tudnák biztosítani az általuk elvárt életszínvonalat. Továbbra is nagy ugyanakkor a szakadék a tagok által ideálisnak tartott és a ténylegesen félretett forintok összegében. A felismerés és a lehetőségek közötti szakadék áthidalását a szövetség a kérdés fontosságának tudatosításával reméli.

0 Tovább

goodnews

blogavatar

Jó és hasznos hírek.

Utolsó kommentek