Megint egy rakás pénzt hoztak össze a nyugdíjkasszák

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak 925 milliárd forintos vagyonnal zárták az első negyedévet, ami éves szinten 7 százalékos növekedést jelent, vagyis - figyelembe véve az alacsony inflációt - a kasszák továbbra is tekintélyes reálhozamot produkáltak. Az egy főre vetített vagyon még nagyobb mértékben, 11 százalékkal 846 ezer forintra emelkedett. A Stabilitás arra számít, hogy a jó eredményeknek köszönhetően egyre többen lépnek majd be az önkéntes pénztárakba, és így az összvagyon az idén elérheti az 1000 milliárd forintos szintet.

Folyatatták sikersorozatukat a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak, amelyek a piac 92 százalékát fedik le. Az első negyedév végén összvagyonuk 925 milliárd forintot tett ki, így éves összevetésben 7 százalékos növekedést értek el.

Ez egyben azt jelenti, hogy egy év alatt naponta átlagosan közel 160 ezer forinttal növelték vagyonukat az érintett önkéntes pénztárak. Negyedéves szinten is jól szerepeltek: a december végi 912 milliárd forinthoz képest 1,3 százalékkal gyarapodott a vagyon, naponta átlagosan 133 ezer forint volt a bővülés – ismertette az eredményeket Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

Napi 160 ezer forint

Az összesített éves növekedésnél még látványosabb az egy tagra eső vagyon gyarapodása: idén március végén egy stabilitásos önkéntes pénztártag 846 ezer forintos vagyonnal rendelkezett, ami közel 11 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi adatot.

Lehoczky kiemelte, hogy az önkéntes pénztári tagság továbbra is az egyik legjobb hosszú távú megtakarítási forma. A megoldás előnye, hogy alacsony összegű befizetésekkel is működik, emellett a tagok kölcsönt is kaphatnak a kasszáktól. Tíz éven belül pedig szükség esetén hozzá is juthatnak a megtakarításukhoz, amelyből a tőkét adózva, a hozamot pedig adómentesen kaphatják meg. Persze az igazi cél a nyugdíjas korig tartó előtakarékosság, s ekkor már teljesen adómentes a felvétel.

Meggyőző teljesítmény

A Stabilitás elnöke szerint a jelenlegi tagokat meggyőzte a pénztárak teljesítménye, erre az a legjobb bizonyíték, hogy az egyéni befizetések összege az elmúlt negyedévekben rendre meghaladta a munkáltatói hozzájárulások összegét. Az idei első negyedévben a tagok több mint 12 milliárd forintot fizettek be, ami több mint 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. Ezzel párhuzamosan a munkáltatók befizetései 8,3 milliárd forintra rúgtak, azaz éves szinten 4 százalékkal emelkedtek.
A tagok pénztárak iránti elkötelezettségére utal a kilépésekhez kötődő, valamint a várakozási idő letelte előtti, de a felhalmozási időszakon belüli kifizetéseket magában foglaló szolgáltatási kiadások csökkenése. A stabilitásos pénztárak kifizetései 2014 első negyedévében 4,1 milliárd forintra rúgtak, ami kevesebb, mint a fele az egy évvel korábbi összegnek. Lehoczky azt is elmondta, hogy a tagok száma 2013 első negyedévéhez képest szerény mértékben, 4 százalékkal 1,092 millió főre csökkent, ám az elnök úgy látja, a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kedvező hozamokat produkáló kasszák sorozatos jó teljesítménye következtében emelkedhet idén a tagok száma.

10 milliárdot költöttek szolgáltatásokra az egészségkasszák

A Stabilitás elnöke a piac 70 százalékát magába foglaló egészségpénztárak teljesítményéről is beszámolt. Az egészségpénztárak vagyona az első negyedév végén 41 milliárd forintra rúgott, a negyedév során minimálisan, alig több mint 2 százalékkal csökkent. A tagoknak azonban még így is egy évnél több szolgáltatásra van fedezetük. A tagdíjbefizetésekben a hagyományos szezonális hatás ebben az évben is érvényesült.

Jó évindításnak tekinthető az első negyedévi 7,5 milliárdos befizetés, valamint az, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva az egyéni befizetések 10 százalékkal, a munkáltatói hozzájárulások pedig 9 százalékkal nőttek. Ez utóbbi adat igazolja azt a tényt, hogy a cafeteriarendszerekben az egészségpénztárak választása az előkelő, harmadik-negyedik helyen szerepel. A tagok költési lehetőségeit javította, hogy a negyedév során közel 900 millió forintos hozamot termeltek a pénztárak a tagoknak, 72 százalékkal többet az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Lehoczky ismertette, hogy az egészségpénztárakban a tagok - az összesen 1,9 millió alkalommal igénybe vett - szolgáltatásokra 2014 első negyedévében 9,7 milliárd forintot költöttek. Egy-egy szolgáltatásra átlagosan több mint 5100 forintot fordítottak a tagok, az előző évekhez hasonló nagyságrendben. Az egészségpénztárak taglétszáma 722 ezer fő volt az első negyedév végén, lényegi növekedés nem történt a létszámban. Lehoczky arra számít, hogy a pénztárak szélesedő szolgáltatásai révén 2014-ben emelkedik a tagok száma.

Egy tag: plusz 16 százalék

A Stabilitással együttműködő magánnyugdíjpénztárak is jó eredményeket értek el éves összevetésben. Az első negyedév végén a magánnyugdíjpénztárak vagyona 197 milliárd forintot tett ki, ami 6 százalékos, az inflációt bőven meghaladó növekedésnek felel meg.

Mivel a taglétszám az egy évvel korábbi 68 ezerről 62 ezerre csökkent, az egy főre vetített vagyon átlagosan 3,12 millió forint volt a negyedév végén, ami 16 százalékos éves emelkedésnek felel meg.

0 Tovább

Újabb jó hír a kis cégeknek

A jegybanki növekedési hitelprogram kibővítése komoly lökést adhat a faktoringpiacnak – áll a GF Faktor friss elemzésében, amely szerint a múlt évben több, mint 8 százalékkal 789 milliárd forintra csökkenő faktorált forgalom növekedhet az idén, és elsősorban a kisvállalkozások lehetnek a bővülés motorjai. 

A Magyar Nemzeti Bank kiterjeszti a növekedési hitelprogramot, amelynek eredményeként a faktoring finanszírozására is igénybe lehet venni a jegybanki forrásokat.

A lépéssel a múlt évben szűkülő piac növekedési pályára állhat: 2013-ban a teljes magyarországi bruttó faktorált forgalom több, mint 8 százalékkal 789 milliárd forintra csökkent. Immár olyan vállalkozások is bekapcsolódhatnak a programba, amelyeknek nincs megfelelő fedezetük, biztosítékuk a növekedési hitelprogram keretében igényelhető forgóeszközhitel felvételéhez, holott fizetőképes partnereknek szállítanak.

A kkv-k kerülhetnek pozícióba

A faktoring beemelése a programba további lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak azzal, hogy a faktoring konstrukciókkal a forgóeszközhitelek fedezetét, biztosítékát kiváltják, s így azokat beruházási hitelekhez is fel tudják használni. Ennek a lépésnek köszönhetően a kisvállalkozások, amelyek a forgalomnak mindössze harmadát adták 2013-ban, szemben a négy évvel korábbi bő 50 százalékkal, pörgethetik fel a faktorpiacot.

A GF Faktor üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank lépését, mivel a faktoring bevonásával olyan cégek is részt vehetnek a növekedési programban, amelyeknek eddig nem nyílt erre lehetőségük. Baltay Zsombor vezérigazgató kifejtette: a faktoring segítségével tervezhetőbbé válik a finanszírozás, ez pedig növeli a vállalkozások pénzügyi mozgásterét, és ezen keresztül hozzájárul a kkv-szektor bővüléséhez.

Többletforrás

Baltay azt mondta, a részletszabályok kidolgozása már megkezdődött a piaci szereplők és az MNB között, s várhatóan május végére megszülethetnek a növekedési program adta lehetőségek alapján kidolgozott konstrukciók. Baltay fontosnak tartja a program részleteinek kialakításánál, hogy a banki hátterű faktoringcégek mellett minden hazai faktoringcég és azok ügyfelei számára is elérhetővé váljon ez a lehetőség.

Így lehetne még hatékonyabban elérni azt a célt, hogy a hazai KKV-k többletforráshoz juthassanak. A vezérigazgató azt is elmondta, a GF Faktor tapasztalatai szerint a cégvezetők egyre jobban érdeklődnek a faktoring megoldások iránt, az MNB lépése pedig komoly lökést adhat a piacnak. Ennek eredményeként a faktoringra teljesen természetes, rugalmas finanszírozási megoldásként tekintenének a cégvezetők.

A német Grenke-csoporthoz tartozó GF Faktor Zrt. célja, hogy aktívan részt vegyen a várható piacbővülésben és a múlt évben közel 800 milliárd forintos faktoringpiacon 20-30 milliárd forintos faktorált forgalmat érjen el a következő években.

0 Tovább

Százmillió eurós nyereséget termelt az Erste Group

„Az Erste Group 2014 első negyedévében 103,3 millió eurós nettó nyereségről számolhat be. Az eredményeket befolyásoló tényezők jól ismertek: a tartósnak ígérkező alacsony kamatszínvonal, a hitelek iránti visszafogott kereslet, és – végül, de nem utolsósorban – a jelentős mértékű bankadó és tranzakciós illeték Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában” – jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója az idei első negyedév eredményeinek bemutatásakor.

„A fő piacainkon folytatódó gazdasági fellendülés a várakozások szerint közép- és hosszú távon pozitív hatást fejt ki a bank eredményére. A fogyasztói bizalom javulása még nem mutatkozott meg a hitelezés felfutásában, de elmondhatjuk, hogy az év eleje óta stabil az Erste Group nettó hitelállománya" – zárta Andreas Treichl a gondolatot.

A nettó kamatbevétel főként a tartósan alacsony kamatkörnyezet mellett is visszafogott hitelkeresletnek és a devizahatásoknak tulajdoníthatóan 1123,9 millió euróra esett vissza (1196,7 millió euróról). A nettó díj- és jutalékbevétel az értékpapír-üzletág teljesítményének köszönhetően enyhe emelkedést mutatva 452,1 millió eurót ért el (a korábbi 447,4 millió euró után), a nettó kereskedési eredmény és a piaci értéken tartott eszközökből származó eredmény azonban jelentős javulást mutatva 50,4 millió euróra nőtt (30,7 millió euróról). A működési bevétel 1690,6 millió euró lett (ez 3,3 százalékos visszaesést jelentett a korábbi 1748,0 millió euróról).

A szigorú költségkezelésnek köszönhetően az általános igazgatási költségek 2,7 százalékkal 963,3 millió euróra csökkentek (989,9 millió euróról). Ennek folyományaként a működési eredmény 727,3 millió euró lett (-4,1 százalék a korábbi 758,1 millió euró után), a költség/bevétel arány pedig szinte változatlan 57,0 százalékos szinten maradt (a korábbi 56,6 százalék után).

A pénzügyi eszközök nettó értékvesztése 2,2 százalékkal 364,2 millió euróra, vagyis az átlagos ügyfélhitelekhez viszonyítva 114 bázispontra csökkent (a korábbi 317,8 millió euróról, illetve 113 bázispontról) jórészt a kereskedelmi ingatlanüzletágban tapasztalt jelentős visszaesésnek köszönhetően. Az ügyfélhitelek változatlan volumene mellett a nem fizető hitelek aránya, az NPL-ráta, mozdulatlanul állt 9,6 százalékon 2014 első negyedévében (a korábbi 9,6 százalék után). Az NPL-fedezeti ráta enyhe visszaesést mutatva 62,6 százalékra módosult (a korábbi 63,1 százalék után).

Az egyéb működési eredmény -119,8 millió eurót tett ki (szemben a korábbi -98,2 millió euróval) a magyarországi éves bankadó egészének feltüntetése miatt. Összességében véve a banki tevékenységeket sújtó sarcok 99,8 millió euróra rúgtak (a korábbi 71,6 millió euró után), amelyből 30,4 millió euró Ausztriában, 10,3 millió euró Szlovákiában és 59,1 millió euró Magyarországon jelentkezett (szemben a korábbi 41,6 millió, 10,5 millió és 19,5 millió euróval). A pénzügyi eszközökből és forrásokból származó, nem piaci értéken nyilvántartott veszteség 3,7 millió eurót tett ki az előző első negyedévi 22,0 millió eurós nyereséggel szemben.

Az adóterhelés a várakozásoknak megfelelően 41,6 százalékra emelkedett annak nyomán, hogy az osztrák adóalany nem számolt el halaszott adóköveteléseket. Ez az Erste Group nettó eredményét is befolyásolta, hiszen az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható nettó eredmény 103,3 millió euróra módosult (a korábbi 176,6 millió euró után).

A teljes tőkeállomány 15,1 milliárd euróra nőtt (a korábbi 14,8 milliárd euróról). A Common Equity Tier 1 alaptőke (CET 1, átmeneti idő) 11,3 milliárd eurón állt a korábbi 11,2 milliárd euró után (a Bázel 2.5 előírásainak megfelelően). A kockázattal súlyozott eszközök 4,4 százalékkal 102,2 milliárd euróra növekedtek (a korábbi 97,9 milliárd euróról) főként a Bázel 3 előírások első ízben történő alkalmazása miatt. A Common Equity Tier 1-es alaptőkeráta (CET 1, átmeneti idő) 11,1 százalék lett a korábbi 11,4 százalék után (a Bázel 2.5 előírásoknak megfelelve). A teljes tőkeráta (Bázel 3, beszámított) 15,4 százalékos értéket mutatott a Bázel 2.5 szerint kalkulált 16,3 százalékkal szemben.

A mérlegfőösszeg 203,9 milliárd eurót tett ki. Az ügyfelek számra folyósított hitelek és előlegek nettó állománya gyakorlatilag nem változott, 119,8 milliárd eurót mutatott a korábbi 119,9 milliárd euró után. A hitel/betét arány 100,3 százalékon állt (a korábbi 98,0 százalék után).

Kilátások 2014-re

Az Erste Group a 2014-ed esztendőre stabil működési környezettel számol ausztriai és kelet-közép-európai piacain. Habár az Erste Group elemzői átlagosan 1,9 százalékos gazdasági növekedést jósolnak az esztendő egészére nézve, a kamatszint a várakozások szerint tartósan alacsony marad, sőt, egyes piacokon még tovább is csökkenhet.

Ennek megfelelően az Erste Group célkitűzései között szerepel a működési nyereség stabilan tartása 3,1 milliárd euró környékén (± 2 százalékos eltéréssel). A nettó ügyfélhitel-állomány a várakozások szerint szintén stabil marad 120 milliárd euró közelében (szintén ± 2 százalékos eltéréssel). Az Európai Központi Bank által a közeljövőben végrehajtandó eszközminőségi felülvizsgálat fényében az Erste Group nem számít arra, hogy a kockázati költségek 5 százalékot meghaladó mértékben, vagyis 1,7 milliárd euró alá csökkennének. Az idei évben az Erste Group nem számol a halasztott adóból származó követelések elszámolásával az ausztriai adóalanyok esetében, amelynek következtében jelentősen, mintegy 40 százalékos mértékűre nő az adóterhelés. A 2013. évi 311 millió euróról 2014-ben 270 millió euróra csökkenő bankadó várhatóan pozitív hatással lesz a bankcsoport nettó nyereségére. (A beszámolóban a 2014. január-márciusi időszak adatai kerültek összevetésre a 2013. január-márciusi időszak adataival; illetve a 2014. március 31-i adatok a 2013. december 31-i állapottal.)

0 Tovább

Rámennek a régióra a befektetők

A régiós vonzó lehet a befektetők számára, de vannak kockázatok. 

A reálgazdaság helyzetének az elmúlt év vége felé tapasztalt javulása pozitív meglepetésnek tekinthető. Az Erste Group által figyelemmel kísért kelet-közép-európai országok szinte mindegyikében a GDP-növekedés mértéke rácáfolt a várakozásokra. Románia 5,2 százalékos ugrást hajtott végre (szemben az Erste 2,6 százalékos eredeti becslésével), emellett Lengyelország és Magyarország 2,7 százalékkal bővült, Csehország 1,3 százalékos éves szintű növekedéssel okozott meglepetést (hiszen az elemzők eredetileg -0,2 százalékot jósoltak), Szlovákia pedig 1,5 százalékos értékkel szintén túlteljesítette az előrejelzéseket. 

„Várakozásaink szerint a kelet-közép-európai tőzsdék kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtanak az elkövetkezendő időszakban. Az ukrajnai és a törökországi politikai helyzet csillapodása egyfajta megnyugvást hoz, amely akár likviditás-vezérelt emelkedéshez is vezethet, feltéve, hogy tartósnak bizonyul a pénzáramlás a feltörekvő piacok felé” – jósolta Henning Eßkuchen, az Erste Group kelet-közép-európai részvénypiaci elemzési vezetője. A vállalati kitettségen keresztül a fundamentumokban azonnal megjelenő kockázatokat leszámítva a piacokat leginkább a hangulat romlása, valamint a konfliktus elharapózásának kockázata révén érintette a krími válság. Mivel ezek a tényezők már tompulnak, a megkönnyebbülés lehet a piaci teljesítmény egyik támasza a második negyedévben. Azonban a potenciális diplomáciai megoldáson (vagy legalábbis a helyzet fokozódásának megakadályozásán) alapuló rali nem tart ki a második negyedév végéig. „Ennél fogva arra számítunk, hogy a régió nagyjából összehangoltan mozog, amelynek következtében főként semleges ajánlások várhatók majd az egyes piacokra vonatkozóan” – jelentette ki Eßkuchen. Az Erste elemzői szerint a feltörekvő piacok iránt megnő a befektetői érdeklődés, ugyanis a jelenlegi tendencia az, hogy a fejlettebb piaci kitettséget kockázatosabb eszközökkel egészítik ki a befektetők.

Az Erste elemzői szerint a kelet-közép-európai térség gazdasági talpra állása 2014-ben is folytatódik. „A 2013-ban tapasztalt 1,2 százalékos bővülés után a kelet-közép-európai gazdaságok várhatóan 2,4 százalékos növekedést tudnak felmutatni az idei esztendőben. A térség növekedését a kisebb mértékű fiskális konszolidáció, valamint az export célországok növekedése táplálja” – mondta Eßkuchen. A várakozások szerint Lengyelország nyújtja a legjobb teljesítményt 3,1 százalékkal, majd Románia következik 3 százalékkal. A román gazdaság 2013-ban 3,5 százalékkal nőtt főként a bőséges termésnek köszönhetően. Csehország, Magyarország, és Szlovákia a tavalyinál nagyobb ütemű növekedésről számolhat be, rendre 2, 1,9 és 1,7 százalékos értekkel, Szerbia 1,0 százalékos várható bővülése pedig elmarad a tavalyi mértéktől. Horvátországban stagnálás várható (0 százalék) a költségvetési megszorítások, valamint exportpiaci és versenyképességi problémák miatt. A belgazdasági bizonytalanságok, a kevésbé támogató külső piaci környezet és az alapkamat-emelés miatt Törökország várhatóan 2,3 százalékkal bővül a tavalyi 3,8 százalék után.

Az Erste elemzői stabil semlegesre értékelik Ausztriát, mivel a nyereségnövekedés és az értékeltség nem nagyon ad lendületet a piacnak, a krími válságot követő teljesítmény pedig nem tart örökké. Többnyire hasonló okok miatt az elemzők szintén semlegesre veszik egész Kelet-Közép-Európát, azonban Szlovénia talán némileg pozitívabb teljesítményt nyújthat.

Lengyelország továbbra is enyhe túlsúlyozáson marad. A térséghez viszonyítva jobb fundamentumai – amelyek elsősorban a nyereség-megtartás terén érhetők tetten – még mindig jelen vannak, habár már némiképp veszítettek erejükből. A bankrészvények stabil, ámbár drága befektetésnek tűnnek. A lehetőségeket tekintve egyes korábban alulteljesítő, nagymértékben volatilis részvények ismételt megfontolásra érdemesek lehetnek.

Románia már nem az a fantasztikus befektetési sztori, mint régen, ezért az Erste elemzői semlegesről alulsúlyozásra veszik az ország piacát. Ennek legfőbb magyarázata, hogy bár a politika zaj némiképp elült, a további piaci liberalizáció lendülete – ami eddig támogatást adott a részvényeknek – egyelőre valamelyest visszaesett.

Az alacsony növekedési ütem és a magas értékeltség miatt az Erste Group elemzői kevés fundamentális indokot látnak Horvátország esetében. Szerbia talán előnyt kovácsolhat abból, ha az új kormány meg tudja oldani a sürgető problémákat, ezért az ajánlás stabil semleges. „Mindent összevetve, a második negyedévben is óvatosan viszonyulunk a kisebb, kevésbé likvid piacokhoz” – jelentette ki Eßkuchen.

Oroszország és Törökország egyaránt kikerül az alulsúlyozásra ajánlott kategóriából és semleges ítéletet kap. Oroszország továbbra sem mutat ígéretes fundamentumokat a rubel leértékelődése révén, az export terén jelentkező pozitív hatásokon túl. Azonban a becslések szerint a 2013 szeptembere az országból távozott 4,4 milliárd dollárnyi tőke egy része visszatérhet, kihasználva az igencsak nyomott árszínvonalat. Ugyanez a megállapítás vonatkozhat Törökországra is a választásokat követő pozitív piaci hatások okán. Azonban a két említett ország közül az Erste Group elemzői inkább a török piacot vélik ígéretesebbnek, ami ráadásul könnyűszerrel okozhat meglepetést a második negyedév során.

A régióban a legerőteljesebb banki kitettséggel rendelkező piaccal, azaz Törökországgal és Lengyelországgal kapcsolatban az Erste elemzői úgy látják, hogy Lengyelország meglehetősen kényelmes helyzetben van. A lengyel bankszektorra az utóbbi időben jellemző nyereségfelülvizsgálat még mindig jelen van bizonyos szinten, de már sokkal kevésbé meghatározó módon. Henning Eßkuchen szerint érdemes lehet legalább pár részvényt beválogatni ebből a szektorból is.
A török piacot már teljesen az alacsonyabb növekedési kilátások és a kamatszint jelentős emelkedése vezérli. A török jegybank által végrehajtott komoly mértékű kamatemelés magyarázza a bankszektor egészén jelentkező nyereség nagymértékű, negatív felülvizsgálatát. Azonban ez a lépés adhat némi lendületet a szektornak a finanszírozási költségekre nehezedő nyomás csökkenésével.

Az egyéb szektorok változatlan szinten maradhatnak a nyereségfelülvizsgálat vonatkozásában, így nem támogatják, de nem is ássák alá az Erste szektormodelljét. Az ipari termékek és szolgáltatások az ajánlott kategóriában szerepelnek a nagyfokú nyereségmegtartás miatt (az Erste modell leginkább az Andritz részvényt preferálja), de a lendület itt is lanyha. Az értékeltségek ebben a szektorban is meglehetősen feszítettek, jóval a historikus átlagok fölött mozognak.

0 Tovább

Magyarországnak van esélye Kínában

A világgazdasági növekedést is meghatározó kínai gazdaság lassul, ami az ország külső és belső gazdasági folyamatain is meglátszik. Több szektorban, például a fémiparban komoly problémák merültek fel – figyelmeztet friss elemzésében a Coface, amelyből kiderül továbbá, hogy a kínai kiskereskedelemben mérsékeltebbek a kockázatok. Ezen a piacon Magyarországnak komoly lehetőségei vannak, ezáltal egyrészt csökkenthető a két ország külkereskedelmi mérlegében fennálló hiány, másfelől fokozható a gépek uralta Kínába irányuló magyar exportban például az élelmiszerek súlya.

A korábbi várakozásokhoz és teljesítményhez képest kevésbé jól teljesít a kínai gazdaság: a múlt évben 7,7 százalékkal növekedett, az idén a kínai vezetés 7,5 százalékot vár, ráadásul a világ vezető gazdasági intézetei, bankjai a korábbi előrejelzéseiket negatív irányba módosították: 7,2-7,5 százalékos bővülésre számítanak. Az elemzés szerint az inflációs nyomás fokozódik Kínában, részben az alacsony bázis miatt, ám azt a jüan felértékelődése valamelyest tompíthatja.

Rosszul fest a fémipar

A kínai gazdaság kevésbé kedvező teljesítménye, valamint a cégeknél felhalmozódó óriási adósságállomány is rontja az összképet. Az utóbbi időszakban drasztikusan megnőtt a kínai nagy- és középvállalatok kintlévősége: a ThomsonReuters szerint a 2013 szeptemberét megelőző ötéves időszakban közel triplájára, 777 milliárd dollárra nőtt. Részben emiatt a Coface szakértői úgy látják, hogy több szektorban egyre nagyobb a kockázat.

A Coface több kulcsfontosságú iparágat is kiemel elemzésében. A kínai fémiparban és építőiparban látnak magas kockázatokat a szakértők, míg az elektronikai, textil-, fa- és papír-, valamint energiaiparban közepesek a kockázatok. Alacsony kockázatúnak minősítették azonban az autóipart és a kiskereskedelmet.

Magyar esély

A kiskereskedelem kedvező értékelése mellett a Coface a további kockázatokra is rámutat, egyebek mellet arra, hogy a szektor jövedelmezősége gyengülhet, valamint –a már fent említett- kínai jüan felértékelődése az importcikkeknek kedvez. Mindazonáltal a kiskereskedelem főszerepet játszhat a jövőben, miután a kínai kormány változtatni igyekszik a gazdaság szerkezetén.

A kínai vezetés ugyanis akár a beruházások és az export kárára is pörgetné a belső keresletet. Az óriási méretű kínai kiskereskedelmi piacon a magyar cégeknek, többek között az élelmiszergyártóknak is juthat szerep a magyar kormány februári kínai látogatása után – vélik a Coface szakemberei. A kormány ugyanis jelezte, a magyar élelmiszeriparnak komoly lehetőséget jelenthet, hogy Kína kiadja az exportengedélyeket a sertés, a liba, a kacsa és a nyúlhús exportjára. A Coface szakértői szerint további előny a magyar élelmiszeripari cikkeknek a garantált GMO-mentesség, amely szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy növekvő forgalmat érhessenek el a kínai piacon.

Magyarország számára ez fontos lehetőség, a hivatalos adatok szerint ugyanis bőven van tér a magyar export növelésére. Az Európán kívüli országok közül Magyarország Kínával bonyolítja a legjelentősebb forgalmat, a mérlegben annak ellenére komoly importtöbblet mutatkozik, hogy az elmúlt években javult a helyzet. 2010-ben a magyar-kínai mérlegben 1000 milliárdos hiány volt, majd bővülő kivitel és a stagnáló behozatal következtében 2012-ben 811, a múlt év első 11 hónapjában pedig 709 milliárd forint volt ez a tétel. A Kínába irányuló magyar export négyötödét a gépek és szállítóeszközök fedik le, az élelmiszerexport azonban csekély mértékű, éppen ezért kiemelt jelentőségű a kínai belföldi piac élénkítésével párhuzamosan a magyar élelmiszer-kivitel volumenének növelése, amely hozzájárulhat a két ország közötti forgalom mérlegében lévő magyar hiány mérsékléséhez is.

0 Tovább

goodnews

blogavatar

Jó és hasznos hírek.

Utolsó kommentek