goodnews

Tovább nőtt a magyar lízingpiac, a második negyedév végén a finanszírozott összeg 226 milliárd forintot tett ki, ami 22,1 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest, ezzel párhuzamosan pedig 10 százalékkal, 37 300-ra nőtt az új szerződések száma éves összevetésben - közölte a Magyar Lízingszövetség.

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja keretében az első félévben 60 milliárd forintot helyeztek ki a lízingcégek, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi értéknek. A jelentős növekedés hátterében az áll, hogy a lízingcégek csak 2014 első negyedévétől csatlakozhattak a programhoz.
    Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a tagvállalatok 123 milliárd forint értékben finanszíroztak termelőeszközöket, ami 24,2 százalékos bővülés.
    A 226 milliárd forintos, teljes finanszírozási összegen belül az autófinanszírozás 62,5 milliárd, a flottafinanszírozás 40 milliárd forintot tett ki, a teherautó- és buszfinanszírozás 63,8 milliárd forintos tétel, a gépfinanszírozás pedig 58,5 milliárd forint volt. Az ingatlanfinanszírozás marginális volt, 1,4 milliárd forinttal részesedett a teljes összegből.
    A lízingszövetség elnöke kiemelte: a finanszírozott összeg és az új szerződések számának kétszámjegyű emelkedésével párhuzamosan a bruttó eszközérték éves szinten 11 százalékkal, 320 milliárd forintra nőtt a második negyedév végére. Bár a 320 milliárdos összeg elmarad a válság előtti értékektől, a folyamatosan javuló környezetben a következő években stabil növekedés várható.
    A Magyar Lízingszövetség várakozása szerint a jövőben a vállalkozások eszközfinanszírozása lesz a fő hajtóerő a piacon, amely jelentős átalakuláson megy keresztül. "Egyes lízingcégek az anyabankjukba olvadva folytatják a tevékenységüket, mások a portfóliójukat leépítve kivonulnak a piacról, megint mások szélesítik a termékpalettájukat" - mondta Jenei Viktor.
    Hozzátette: alapvető fontosságú, hogy a bankadó eltörlését a lízingcégekre is kiterjesszék, így megszűnjön a versenyhátrányuk. A Magyar Lízingszövetség szerint a piacra hatással lesz a gépjárműhitelek várható forintosítása, ez ugyanis jelentős működési teher lesz a lízingcégek számára. Jenei Viktor azonban kiemelte azt is, hogy ezzel a lépéssel véget ér az ügyfelekkel folytatott jogviták jelentős része, és letisztul a piac.

Biztosítás nélkül.

Erről szól a K&H biztosítójának friss közleménye.

Fontos pontok:

- a veszélyes sportokra szóló utasbiztosítások drágábbak ugyan hagyományos társaiknál, a felár mértéke azonban jóval elmarad a baj esetén felmerülő költségektől

- külföldi utazásnál az utasbiztosítás az átlagos turistáknak kellő biztonságot nyújt, ám az extrém vagy veszélyes sportot űzőknek, például a sziklamászóknak, vadvízi evezőknek, vadászoknak a szimpla utasbiztosítás nem elég, egy esetleges balesetből adódó költségek ugyanis a többszörösére is rúghatnak egy átlagos utasbalesethez képest, például, ha helikopterrel kell menteni egy bajba jutott sziklamászót

- a magasabb kockázat drágább biztosítást szül:egy átlagos utasbiztosítás díja 3548 forint volt, addig a veszélyes sportra kötött utasbiztosításoknál 42 százalékkal magasabb, 5041 forint volt az átlagos díj

- a biztosítottak száma alacsony a veszélyes sportokra szóló kiegészítő biztosítások esetén, hiszen alapvetően kevesen űznek extrém sportokat, a veszélyesség miatt azonban indokolt az extra figyelem

- a K&H biztosítójánál az idén a több mint 114 ezer biztosítottnak a 2 százaléka (közel 2400 biztosított) igényelt veszélyes sportokra fedezetet nyújtó biztosítást, a legtöbben januárban, februárban, valamint júniusban és júliusban.

Újabb sikeres negyedévet zártak az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetség (Pénztárszövetség) nyugdíjpénztár tagjai: a második negyedév végén az összvagyon 1053 milliárd forintot tett ki, ami éves összevetésben 8,46, míg 2015-ben 4,36 százalékos növekedésnek felel meg. Az egyéni tagdíjbefizetések egy év alatt 9,64 százalékkal nőttek, ami egyértelmű jele a tagok önkéntes nyugdíjpénztárakba vetett bizalmának - közölte a szervezet. A Pénztárszövetség adataiból kiderül továbbá, hogy az egészségpénztárak is növekedést értek el: az összvagyon 2 százalékkal gyarapodott éves szinten, negyedéves összevetésben pedig jelentősen nőtt a befizetések összege.

Folytatódott a növekedés a második negyedévben mind az önkéntes nyugdíjpénztári, mind az egészségpénztári szegmensben - derül ki az önkéntes nyugdíjpénztárak 93 százalékát, és az egészségpénztárak 75 százalékát tömörítő Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) friss adataiból.

A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak a korábbi negyedévekhez hasonlóan növelték az összvagyonukat: a második negyedév végén összesen 1053 milliárd forintra rúgott, ami 8,46 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakéhoz képest, az idei első negyedév végén mért szinthez viszonyítva pedig 1,11 százalékos többletnek felel meg. Dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményéről azt mondta: "a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben 8,46 százalékos éves, valamint a 1,11 százalékos negyedéves vagyongyarapodás kiváló teljesítménynek számít, és egyben bizonyítja, hogy az önkéntes pénztári forma az egyik legjobb öngondoskodási alternatíva".

A kormány, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Lízingszövetség közös érdeke, hogy a deviza-autóhitelesek megsegítése ügyében minél előbb olyan megoldás szülessen, amely az ügyfeleknek és a finanszírozóknak is elfogadható - mondtaRévész Tamás, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja, a Budapest Autófinanszírozási Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában.

    Révész Tamás elmondta: az autóhitelek forintosításában az árfolyam kulcskérdés lesz. Kiemelte: "bízunk abban, hogy a teherviselés közös lesz, olyan szabályozást kell kidolgozni, amely valamennyi szereplőnek elfogadható".
    Rámutatott: nem szabad elfelejteni, hogy a lízingtársaságok már eddig is 100 milliárd forintos nagyságrendben könyveltek el veszteségeket, a szektor teherviselő képessége pedig véges.
    Kiemelte: a banki elszámolás mintegy 180-200 ezer élő lakossági devizahiteles autófinanszírozási szerződést érintett, amelyek összesen körülbelül 300 milliárd forintos tartozást jelentenek. A lezárt szerződésekkel együtt - durva becsléssel - 1000 milliárd forint körüli szerződésállományt érintett a folyamat. A devizás szerződések elszámolása gyakorlatilag lezajlott, már csak a panaszok kezelésének végső lépései vannak hátra. A forintalapú szerződések elszámolása most zajlik, ez pedig októberig jelent majd jelentős munkát ad a lízingcégeknek - elemezte a lízingszövetség elnökségi tagja.
    Révész Tamás rámutatott: a piac úgy összezsugorodott, hogy akár két lízingcég is kiszolgálhatná a mostani finanszírozási igényeket. Jelenleg a négy legnagyobb lízingcég a piac közel 70 százalékát fedi le, 10-30 százalék közötti részesedésekkel. A többiek átlagos részesedése 3-4 százalék közötti, náluk szinte kizárt a gazdaságos működés, így a koncentrálódás szakmailag logikus felvetés - hangsúlyozta a lízingszövetség elnökségi tagja. 
    "Kevés esélyt látok a kisebb, gyengébb társaságok felvásárlására, valószínűbb, hogy a szóban forgó szereplők kivonulnak a magyar piacról. A konszolidációnak feltétele, hogy a bankok, a pénzügyi vállalkozások hosszú távra kiszámíthatónak ítéljék a szabályozói környezetet" - mutatott rá Révész Tamás.
    A lízingcégek pénzügyi helyzetéről, terheiről kifejtette: a bankadó csökkentésére a pénzügyi vállalkozások esetében is szükség van, mert ezzel megszűnhet a lízingcégek versenyhátránya, és fokozottabban tudnak koncentrálni a kitűzött célokra, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) eszközfinanszírozására, ezen belül is az agrárfinanszírozásra. 
    Kiemelte: ha valóban csökken a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek adója, akkor a Magyar Lízingszövetség számításai szerint jövőre a jelenlegi 12 milliárd forintról 45 százalékkal 7 milliárd forintra, 2017-ben pedig 4,6 milliárd forintra csökkenhet a cégeket érintő "bankadó", így a lízingtársaságok 2013-ban elszenvedett, mintegy 7 milliárd forintos vesztesége eltűnne a rendszerből.  
    A lízingpiac bővülésére utaló adatokkal kapcsolatban elmondta: áttörésről egyelőre nem lehet beszámolni. Az autóértékesítés növekedése az elavult, több mint 11 éves átlagéletkorú autópark fiatalításához nagyon kevés. A finanszírozás bővülése kizárólag a jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhető, amely a vállalkozásokat támogatja, így kívánatos lenne, hogy a magánszemélyek gazdasági helyzete erősödjön, amely később az autófinanszírozásban is megmutatkozna - mutatott rá Révész Tamás.

A tej világpiaci ára többéves mélypontra süllyedt az elmúlt hónapokban, hasonlóan alacsony szintre legutóbb 2009-ben volt példa. Magyarországon is esik a tej ára, ez kedvezőtlenül érinti az 1,4 százalékos fizetésképtelenségi rátával rendelkező, az alacsony kockázatú tejágazatban érdekelt vállalkozásokat - derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.

A Coface összegzése kitér arra: idén áprilisban alapvetően megváltozott az európai tejpiac, ugyanis megszűnt az 1984-től érvényben lévő európai tejkvótarendszer, így tisztán a piaci folyamatok határozzák meg a szektor teljesítményét, ezen belül is az árakat.

A Coface hitelbiztosító tejpiacról készült elemzése szerint a tejkvóta 1984-es bevezetése óta eltelt 30 évben 56 százalékkal nőtt a tejtermelés, a bővülést elsősorban a fejlődő országokban tapasztalható keresletnövekedés hajtotta. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban 2008 és 2013 között a tejfogyasztás 2 százalékkal csökkent, tehát az európai tejágazat az exportnak köszönhette a növekedést. Európa vezető tejtermelője Németország, a teljes termelés 22 százalékát biztosítja. A második legnagyobb Franciaország 17 százalékos részesedéssel, a harmadik pedig az Egyesült Királyság 10 százalékkal, Magyarország a tizenhatodik helyet foglalja el.

A Coface szerint Magyarországon is tapasztalható az árcsökkenés: az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján a nyerstej országos termelői átlagára kilogrammonként 75,74 forint volt 2015 júniusában, ami 26 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjának átlagárához képest és több mint 30 százalékos visszaesést az eddig rekordnak számító 2014 február-márciusi, közel 110 forinthoz képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) júniusi adatai szerint a feldolgozók mintegy 76 forintot fizettek egy liter tejért a gazdálkodóknak.