Magyarországon a lakások több mint kétharmadának van biztosítása, de ez az arány hosszú távon javulhat, ami egyúttal növekedést hozhat a lakásbiztosítási piacon. Rövidtávon azonban egyelőre stagnálás várható – közölte egy friss kutatásra hivatkozva a K&H biztosítója, amely az év első nyolc hónapjában 582 millió forintot fizetett ki lakásbiztosításokra, az átlagos kárösszeg pedig 43 600 forintot tett ki. A társaság szerint a bérelt lakásban élő fiataloknak is érdemes biztosítást kötniük.

Az utóbbi hónapokban sorra érkeztek a viharok, amelyek rengeteg lakóingatlanban tettek kárt. A K&H biztosítójánál a viharokhoz köthető kárbejelentések száma az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2500-at, a kárkifizetések összege pedig 92 millió forintra rúgott. Összesen a K&H biztosítója 13 350 lakásbiztosítási kárt rendezett augusztus végéig, az átlagos kárösszeg pedig 43 600 forint volt, ami 16 000-Ft-al magasabb, mint az előző évben. 

 

A magyar lakásállomány többségében felkészült például a viharokra és a többi, lakásban elképzelhető káreseményre, a GfK piackutató társaság friss felmérése szerint ugyanis tízből hét lakásnak van biztosítása. A GfK-kutatás szerint azonban a saját lakással nem rendelkező, elsősorban albérletben élő fiatalok azok, akik nem biztosítják a bérelt ingatlant. Ezzel összhangban vannak a K&H biztosítójának adatai is, a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek átlagéletkora a társaságnál 47 év, míg a bérleményre kötött biztosítások szerződőinek átlagos életkora 44 év. „Mindazonáltal a mostani fiatalok előbb-utóbb saját lakásba költöznek, és még inkább szükségük lesz lakásbiztosításra, ez pedig növekedést eredményezhet a piacon, igaz, csak hosszabb távon” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosításért és működésfejlesztésért felelős vezetője. „Rövid távon máshogy fest a piac. A lakásbiztosítási portfólió az idén nem indult növekedésnek, és ezzel párhuzamosan egyre élesebb az árverseny, összességében a lakásbiztosítási díjak stagnálására lehet számítani egyéves távlatban” – tette hozzá.

A szakember egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a bérelt lakásoknál is érdemes megvizsgálni, hogy van-e biztosítás. Sokszor az a forgatókönyv, hogy a lakást kiadó tulajdonos kizárólag a lakásra köt biztosítást, ami éppenséggel a közvetlen viharkárokra fedezetet nyújt, de a bérlőknek érdemes kiegészítő biztosítást kötniük a saját ingóságaikra, például egy betörés vagy háztartási baleset esetére. „Előfordulhat, hogy a viharral érkező villámcsapások túlfeszültség okoznak a bérelt lakás konnektoraiban, és a bérlő műszaki cikkeiben tesznek kárt. Ilyen esetekben jöhet jól a bérlő saját lakásbiztosítása. Ahhoz, hogy ingóságainkat is biztonságban tudjuk, érdemes alaposan megnézni, mit fedez pontosan a lakás biztosítása” – tette hozzá Kaszab Attila.