goodnews

Példaértékű összefogás keretében a magyar egészségügy kulcsszereplői közösen kérik, hogy a cafeteriarendszerben tervezett változtatások során az egészségpénztárak mentesüljenek az adóemelés alól.

edenred.hu

Több nagynevű egészségügyi szervezet közös levélben kéri a kormányt, hogy ne emeljék az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulások adóterhét.

Változatlanul látványos teljesítményt nyújtanak a Stabilitás Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak: az összvagyonuk a harmadik negyedév végén 978 milliárd forint volt, ami több mint 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 880 milliárdot. Az egészségpénztárak stabil teljesítménnyel rukkoltak elő, a harmadik negyedév során összesen 9,3 milliárd forintért közel 1,8 millió alkalommal finanszíroztak egészségügyi szolgáltatást tagjaiknak. Az öngondoskodás népszerűségének növelése érdekében a Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja, hogy a cafeteriarendszerben tervezett változtatások során mentesüljenek az adóemelés alól az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségkasszák.

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak a harmadik negyedévben is sikert könyvelhettek el. Szeptember végén az összvagyonuk 978 milliárd forintra rúgott, szemben a tavaly szeptember végi 880 milliárddal.

A lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak - derül ki a GKI Gazdaságkutató a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített reprezentatív felméréséből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta. A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz.

A magyarországi egészségpénztárak több mint 70 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség felkérésére a GKI Gazdaságkutató 2014 szeptemberében 1000 fő megkérdezésével készített felmérést a magyarok hálapénzzel kapcsolatos attitűdjéről.