goodnews

Jelentős növekedést ért el az első idei fél évben a vállalkozások hitelfelvételéhez készfizető kezességet vállaló Garantiqa Hitelgarancia Zrt., június végén 334,6 milliárd forintot tett ki a garanciaállomány, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget - közölte a garanciacég kedden az MTI-vel. 

    "A közel 335 milliárd forintos garanciaállomány azt jelenti, hogy hat hónap alatt az üzleti tervben előirányzott két számjegyű növekedés időarányos részét teljesítette a cég" - idézi a közlemény Nagy Róbertet, a Garantiqa vezérigazgató-helyettesét. A portfólió összetételéről Nagy Róbert elmondta: döntően problémamentes és külön nem figyelendő ügyletekből áll, ráadásul az előbbi kategória állománya növekedést mutat, ami kedvező trendnek mondható.  
    Az első félévben a havi kezességvállalások 8-24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értékeket. A Garantiqa portfóliójának bővüléséhez a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja (nhp) is hozzájárult, a Garantiqa kezességvállalása 70 milliárd forint összegű nhp-s hitelhez kapcsolódik.
    Nagy Róbert elmondta, hogy a kockázatosabb vállalkozások hitelfelvételét elősegítő, idén elindított nhp+ program keretében megkötött szerződésekhez nyújtott kezességek a második fél éves adatokban jelennek majd meg. 
    Kiemelte: a fél éves adatokból az is látszik, hogy a mikrovállalkozások veszik a leginkább igénybe a garanciakonstrukciókat, a szerződések darabszámát illetően 80 százalékos, a kezességek összegét tekintve pedig 50 százalék feletti a mikrovállalkozások részesedése. 
    A vezérigazgató-helyettes szerint az idei év második felében folytatódhat a garanciaállomány növekedése, és az év végig 380 milliárd forintra gyarapodhat, ami 18 százalékos növekedést jelentene az előző évhez képest.

A kormány, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Lízingszövetség közös érdeke, hogy a deviza-autóhitelesek megsegítése ügyében minél előbb olyan megoldás szülessen, amely az ügyfeleknek és a finanszírozóknak is elfogadható - mondtaRévész Tamás, a Magyar Lízingszövetség elnökségi tagja, a Budapest Autófinanszírozási Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában.

    Révész Tamás elmondta: az autóhitelek forintosításában az árfolyam kulcskérdés lesz. Kiemelte: "bízunk abban, hogy a teherviselés közös lesz, olyan szabályozást kell kidolgozni, amely valamennyi szereplőnek elfogadható".
    Rámutatott: nem szabad elfelejteni, hogy a lízingtársaságok már eddig is 100 milliárd forintos nagyságrendben könyveltek el veszteségeket, a szektor teherviselő képessége pedig véges.
    Kiemelte: a banki elszámolás mintegy 180-200 ezer élő lakossági devizahiteles autófinanszírozási szerződést érintett, amelyek összesen körülbelül 300 milliárd forintos tartozást jelentenek. A lezárt szerződésekkel együtt - durva becsléssel - 1000 milliárd forint körüli szerződésállományt érintett a folyamat. A devizás szerződések elszámolása gyakorlatilag lezajlott, már csak a panaszok kezelésének végső lépései vannak hátra. A forintalapú szerződések elszámolása most zajlik, ez pedig októberig jelent majd jelentős munkát ad a lízingcégeknek - elemezte a lízingszövetség elnökségi tagja.
    Révész Tamás rámutatott: a piac úgy összezsugorodott, hogy akár két lízingcég is kiszolgálhatná a mostani finanszírozási igényeket. Jelenleg a négy legnagyobb lízingcég a piac közel 70 százalékát fedi le, 10-30 százalék közötti részesedésekkel. A többiek átlagos részesedése 3-4 százalék közötti, náluk szinte kizárt a gazdaságos működés, így a koncentrálódás szakmailag logikus felvetés - hangsúlyozta a lízingszövetség elnökségi tagja. 
    "Kevés esélyt látok a kisebb, gyengébb társaságok felvásárlására, valószínűbb, hogy a szóban forgó szereplők kivonulnak a magyar piacról. A konszolidációnak feltétele, hogy a bankok, a pénzügyi vállalkozások hosszú távra kiszámíthatónak ítéljék a szabályozói környezetet" - mutatott rá Révész Tamás.
    A lízingcégek pénzügyi helyzetéről, terheiről kifejtette: a bankadó csökkentésére a pénzügyi vállalkozások esetében is szükség van, mert ezzel megszűnhet a lízingcégek versenyhátránya, és fokozottabban tudnak koncentrálni a kitűzött célokra, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) eszközfinanszírozására, ezen belül is az agrárfinanszírozásra. 
    Kiemelte: ha valóban csökken a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek adója, akkor a Magyar Lízingszövetség számításai szerint jövőre a jelenlegi 12 milliárd forintról 45 százalékkal 7 milliárd forintra, 2017-ben pedig 4,6 milliárd forintra csökkenhet a cégeket érintő "bankadó", így a lízingtársaságok 2013-ban elszenvedett, mintegy 7 milliárd forintos vesztesége eltűnne a rendszerből.  
    A lízingpiac bővülésére utaló adatokkal kapcsolatban elmondta: áttörésről egyelőre nem lehet beszámolni. Az autóértékesítés növekedése az elavult, több mint 11 éves átlagéletkorú autópark fiatalításához nagyon kevés. A finanszírozás bővülése kizárólag a jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhető, amely a vállalkozásokat támogatja, így kívánatos lenne, hogy a magánszemélyek gazdasági helyzete erősödjön, amely később az autófinanszírozásban is megmutatkozna - mutatott rá Révész Tamás.

A Garantiqa tapasztalatai szerint az utóbbi hónapokban nőtt a mikro- és kisvállalkozások körében a társaság készfizető kezességével biztosított folyószámlahitelek iránti kereslet, arra számítanak, hogy a folyamat a jövőben tovább erősödik.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont országos reprezentatív felmérést készített, amelyből kiderült, hogy a hitelfelvételben gondolkodó mikro- és kisvállalkozások 82, illetve 78 százaléka beruházáshoz, fejlesztéshez venne fel leginkább hitelt. Forgóeszköz-finanszírozásra a hitelt felvenni szándékozó mikrovállalkozások 51 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig 40 százaléka fordítaná a pénzt, miközben a működési költségek finanszírozására csak a 23, illetve 19 százalékuk igényelne forrást.     

Ez utóbbi arányok alacsonynak mondhatóak, miközben a vállalkozások érdeke, hogy működésük pénzügyileg biztos alapokon álljon - fejtette ki Csapó Krisztián, a társaság monitoring vezetője a garanciacég MTI-hez eljuttatott közleményében.     

Hozzátette, hogy a vállalkozások mindennapos működésében főszerepe lehet a folyószámlahitelnek, ezt pedig a Garantiqa által kínált kezességi konstrukcióval az érintett cégek könnyebben felvehetik.    

A kutatásból az is kiderül, hogy a mikrovállalkozások 33, a kisvállalkozásoknak pedig az 55 százaléka számít uniós vagy hazai pályázati forrásra. Csapó Krisztián szerint a pályázati forrásból való fejlesztésekkel párhuzamosan is érdemes a vállalkozásoknak folyószámlahitel-konstrukciókat igénybe venniük, mivel a megrendelők sok esetben hónapok múlva fizetnek, és a likviditást ezekkel a hitelekkel biztosítani lehet.   

A Garantiqa 2015. első fél évében 154,4 milliárd forint értékben vállalt kezességet a kkv-szektor hiteleihez, ez 17 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.

A Kúria 2015. július 7-én döntést hozott a Magyar Lízingszövetség egyik tagvállalatával szemben indított perben. A döntés értelmében a finanszírozott járművet önhatalmúlag nem, csak bírósági határozat ellenében vehetik vissza a pénzügyi szolgáltatók az adós nemfizetése esetén.

Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Kúria döntésére reagálva közölte: a Lízingtársaságok ezt megelőzően is csak a legvégső esetben éltek az autó visszavételének jogszabályban rögzített lehetőségével. Ez a gyakorlat nem változik, a társaságoknak továbbra is joguk van visszavenni a finanszírozott eszközt, miközben természetesen az érdekük az, hogy ügyfeleik teljesítsék szerződésben rögzített fizetési kötelezettségüket.

A főtitkár kiemelte: a lízingtársaságok a nem fizető ügyfelek esetében követeléskezelő társaságot bíznak meg az ügyek kezelésével. Ezek a társaságok pedig csak akkor vehetik birtokba az eszközt, ha az ügyfél beleegyezik az autó átadásába. Amennyiben az ügyfél nem akarja átadni az autót, a behajtó cég eredménytelennek minősíti az eljárását, a finanszírozó pedig pert indít az adós ellen. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a pereket a lízingtársaságok jellemzően megnyerik, a felmerülő perköltségeket pedig az adósnak kell megfizetnie.

Téves tehát az a több sajtóorgánumban is megjelent információ, amely szerint a Kúria döntése értelmében a lízingtárságoknak ne lenne joguk és lehetőségük az általuk finanszírozott eszköz visszavételére. Mint ahogyan az sem állja meg a helyét, hogy a finanszírozó társaságok ne adhatnák át a nem fizető adósok adatait követeléskezelőknek, hiszen erre a Hitelintézeti törvény (161. § (1)., a pont) alapján lehetőségük van.

A főtitkár kiemelte: a Kúria mostani döntése szerint a nem fizető ügyfeleknek továbbra is számolniuk kell a nem teljesítésből származó következményekkel. A Lízingszövetség tagvállalatai természetesen mindent megtesznek annak érdekében, hogy fizetési gondokkal küzdő ügyfeleikkel közösen megoldást találjanak a problémára. Akár fizetéskönnyítéssel, akár átütemezési lehetőségekkel. Fontos azonban, hogy a nemfizetés és az együttműködés elmaradása esetén a lízingcégek bírósághoz fordulhatnak – mondta Lévai Gábor a szervezet álláspontját ismertetve.

Lévai Gábor kiemelte: fontos tudni ugyanakkor, hogy a fedezetként felajánlott gépjármű felmondást követő jogszerűtlen használatából eredő esetleges állagromlásból és kopásból eredő többletköltségek, valamint a használatának havi díjai kötbérként felszámíthatók. Ilyen módon a nem együttműködő magatartás eredményeként az egyébként is nehéz helyzetben lévő adós értelmetlen módon növelheti kötelezettségeit további összegekkel. Fontos kiemelni azt is, hogy a birtokbaadás pillanatáig az ügyfél köteles fenntartani az eszköz biztosítását is.

A Magyar Lízingszövetség azt tanácsolja a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek, hogy keressék fel a lízingcéget, ahol a társaságok munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a fizetési nehézségek kezelésében is. A szövetség ezen felül azt javasolja az ügyfeleknek, hogy vitás esetekben a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) forduljanak.

A hazai mikro- és kisvállalkozások legalább kétharmada arra számít, hogy középtávon sikeres vállalkozásként működik majd - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont által készített országos felmérésből.

A felmérés eredményéről az MTI-hez eljutatott közlemény szerint a mikrovállalkozások 65-67 százaléka számít sikeres működésre 1-3 éves távlatban, a kisvállalkozásoknál ez az arány 76-82 százalék. 

A közlemény idézi Nagy Róbertet, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta: a mikrovállalkozásoknál az optimisták aránya alacsonyabb, ami a cégméretből fakadó kockázatokkal, például a tőkehiánnyal, a korlátozott emberi erőforrásokkal magyarázható. 

Nagy Róbert elmondta: a kisvállalkozások kiszámíthatóbbnak értékelték a gazdasági környezetet, mint a mikrovállalkozások, ugyanakkor az érdekvédők munkájának hatékonyságát mindkét csoport gyengének minősítette. A kutatásból az is kiderül, hogy a kisvállalkozások 84 százaléka hajtott végre valamilyen beruházást az elmúlt 5 évben, míg ez a mikrovállalkozások csak 65 százalékára igaz. 

A felmérés szerint a bankok csak ritkán ajánlották a hitelekről szóló tárgyalások során az úgynevezett dologi biztosítékok kiváltására a garanciaszervezetek által kínált konstrukciókat. 

A kisvállalkozások 28 százaléka, a mikrovállalkozásoknak pedig csak 8 százaléka kapott ajánlatot garanciakonstrukcióra - mondta Nagy Róbert. Hozzátette: fontos, hogy mind a bankok, mind pedig a hiteligénylő vállalkozások tisztában legyenek azzal, hogy a készfizető kezességet biztosító konstrukciók jelentősen megkönnyíthetik a vállalkozások forráshoz jutását. 

A Garantiqa arra számít, hogy a következő időszakban emelkedik a mikro- és kisvállalkozások körében a hitelkereslet, ezzel párhuzamosan a garanciakonstrukciók iránti igény is nőhet. Ennek eredményeként a Garantiqa az év végére 380 milliárd forintos garanciaállománnyal számol, ami 18 százalékos emelkedést jelentene éves összevetésben, és a vezérigazgató-helyettes jövőre sem tartja elképzelhetetlennek, hogy kétszámjegyű növekedést érjen el a társaság. 

A Garantiqa megbízásából készült országos reprezentatív telefonos kutatás 250 mikro- és 250 kisvállalkozást tartalmazó mintán alapult. A magyarországi mikro-, és kisvállalkozások besorolása a foglalkoztatottak létszáma alapján történt a felmérés során, mikrovállalkozásnak a 10 főnél kevesebb, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebb, de legalább 10 foglalkoztatottat alkalmazó kiscég minősült.