A magyar turisták körében a legkedveltebb nyaralási célpontok közé tartoznak az olasz és horvát tengerparton lévő városok, amelyek autóval is belátható távolságban vannak. A KSH adatai szerint 2014-ben Horvátországba 366 ezer magyar utazott turisztikai céllal, Olaszországot pedig 207 ezren keresték fel.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tagországokból Horvátországba és Olaszországba látogató turisták 65 százaléka autóval vagy motorral kel útra. Az autós nyaralás során azonban a legóvatosabb sofőröknek is számolniuk kell a közúti baleset kockázatával, hiszen akár más hibájából is bekövetkezhet a karambol. „A K&H biztosítójának adatai szerint a nyári hónapokban a legtöbb autós Horvátországban és Olaszország északi részén szenved közlekedési balesetet, az év egészét tekintve pedig Ausztriában és Németországban a leggyakoribbak a balesetek. Idén július elejéig összesen 1100 külföldi balesetet regisztráltunk, ami 7 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mért adatot. Az átlagos kárérték a külföldi baleseteknél 600 ezer forint volt” - mondta Kaszab Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosítási és működésfejlesztésért felelős vezetője. 

Mikor, hogy?

Amellett, hogy a külföldi baleset tönkreteheti a nyaralást, tetemes kiadást is eredményezhet az érintetteknek.

A K&H biztosítója arra hívja fel a figyelmet, érdemes tisztában lenni azzal, hogy mely biztosítások milyen esetben nyújtanak fedezetet. A kötelező biztosítás fedezi a károsult (a balesetben vétlen fél) járművének javítási és szállítási költségét, ha az indokolt, fedezetet nyújt a dologi és személyi sérüléses károkra, A károkozó (a baleset felelősének) a kiadásait nem fizeti a kötelező, akár külföldön, akár belföldön történt a baleset. Ha egy vétlen magyar autós karambolozik egy külföldivel például Olaszországban, a károkozó biztosítója rendezi a költségeket, ám a pontos forgatókönyv a külföldi biztosítók eljárásrendjétől függ.

Százezrek röpködnek

Más a felállás a casco esetében, amely lényegében teljes körű fedezetet nyújt a károkozó autósnak is. A biztosító megtéríti az általa jóváhagyott kárt, és a járulékos költségeket, emellett intézkedik a szállítást, szervizelés megszervezéséről. Összességében egy külföldi baleset casco, és a kapcsolódó assistance szolgáltatás híján igen tetemes költséget jelenthet.

Az autószállítás díja 100-150 forint kilométerenként, így  500-1000 kilométeres távolságból visszahozni a sérült autót, 50-150 ezres tétel. Ehhez még hozzáadódik az úgynevezett mentési költség, az alapdíj és a várakozási díj. „Ha gépkocsi szükségjavítással nem tehető mozgásképessé, akkor egy horvátországi vagy görögországi baleset akár 600-800 ezer forintos költséggel is járhat” – mondta Kaszab Attila. Éppen ezért fontos a biztosítás megléte, illetve, hogy külföldi utazásnál legyen nálunk igazolás az autó kötelezőjéről, és jelentős kiadásoktól mentesíthet az utasbiztosítás is.  A szakember szerint a legbiztosabb megoldást az jelenti egy-egy balesetnél a felelősség megállapításában, ha van fedélzeti kamera az autóban. A felvétel egyrészt bizonyíték a baleset után, és megkönnyíti kommunikációt, különösen, ha a helyi hatósággal kell vitatkozni. 

Kamerát az autókba

Kaszab Attila közölte: a fedélzeti kamera rendszeresítése többletköltséget jelent, ám fontos, hogy a készülék nem csak a külföldi utazásoknál, esetleges baleseteknél, hanem belföldön is jó szolgálatot tehet a baleset rekonstrukciójánál.

Ebből a szempontból akár biztonsági extraként is tekinthetünk a kamerára. A szakember szerint a növekvő utazási kedv velejárója, hogy növekszik a balesetek száma, és a következő időszakban ez a tendencia folytatódhat.