Szigorúbb szabályok vonatkoznak július óta a fizetési határidőkre, ami a késve fizető vállalatok kasszáját jobban megterhelheti. A GF Faktor Zrt. véleménye szerint egyelőre korai a jogszabályváltozás fizetési magatartásra gyakorolt hatását értékelni, azonban jelenleg a nem fizetés és a késve fizetés ezermilliárdos nagyságrendű problémát jelenthet ma Magyarországon. A hosszú fizetési határidők miatt adódó költségek és kockázatok azonban alternatív finanszírozási megoldások beiktatásával csökkenthetők.

Július óta a Polgári Törvénykönyv a korábbinál szigorúbb feltételeket szab a fizetési határidőkre, célja, hogy rövidítse az elhúzódó fizetéseket, valamint arra ösztönözze a cégeket, hogy időben teljesítsék a kötelezettségeiket. A német Grenke-csoporthoz tartozó GF Faktor Zrt. megítélése szerint a nemzetgazdasági szinten ezermilliárdos nagyságrendű problémát a jogszabály-változtatások mellett alternatív, stabil külső finanszírozási háttérrel kezelni lehet.
Lényeges változást jelent július óta, hogy a számlafizetésre vonatkozó határidő legfeljebb 30-60 nap lehet, és csak abban az esetben lehetséges a hosszabb intervallum, ha a szerződés jellege ezt indokolja. Fontos változás, hogy a késve fizető fél kötelezhető arra, hogy legalább 40 eurós (körülbelül 12 ezer forint) költségtérítést fizessen a partnernek behajtási összeg címén. Ez egy átalányösszeg, vagyis ez akkor is kiszabható, ha nem volt igazolható költsége a számlát kibocsátó cégnek. A júliustól életbe lépett módosítás értelmében a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra emelkedett, a korábbi jegybanki alapkamat plusz 7 százalékponthoz képest.

Nagyobb rizikó

A késve fizető cégeknek a korábbinál komolyabb, költségesebb szankciókkal is számolniuk kell. Baltay Zsombor, a GF Faktor vezérigazgatója a jogszabályváltozásokat kommentálva elmondta, hogy egyelőre korai mérleget vonni arról, hogy a jogszabály milyen hatást gyakorol a fizetési fegyelemre. A vezérigazgató tájékoztatása szerint: az átlagos fizetési határidők a tavalyi 29-30 napról az idei év első felében 27 napra csökkentek, az átlagos fizetési késedelem 20 napról 23 napra emelkedett, ami átlagosan 50 napos tényleges teljesítést jelent. A lánctartozások kialakulásában szerepet játszó késve fizetések rontják a cégek helyzetét. Pontos adat nincs arról, hogy mekkora lehet a késve fizetett és ki nem fizetett számlák összesített állománya, de az építőipari körbetartozások több 100 milliárdos állománya alapján akár ezermilliárdos nagyságrendről is szó lehet nemzetgazdasági szinten.

Javulást remél a GF Faktor 

Baltay Zsombor biztos abban, hogy az eladók, szállítók rövidebb idő alatt szeretnének hozzájutni a pénzükhöz, ám a megrendelők kevésbé képesek tartani a határidőket. A vezérigazgató szerint különösen a KKV szektorban számos cég küzd likviditási problémával.
A cégvezető kifejtette, hogy a késedelmes fizetésből adódó problémák kezelése megbízható külső finanszírozással megoldható. A szigorúbb szankciók mellett, faktoring megoldás alkalmazásával a fizetési fegyelem javítható.

A GF Faktor Zrt. - a német GRENKE-csoport nemzetközi tapasztalatainak felhasználásával – cégekre egyedileg alkalmazható megoldásokat dolgozott ki a likviditási problémák kezelésére. A kibocsátott számlákat a faktortársaság azonnal előfinanszírozza az ügyfelének - Baltay Zsombor hozzátette – ezáltal kedvezőbb likviditási helyzetbe hozva, mind a szállítót mind pedig a vevőt.

A jogszabályváltozás nyomán Baltay szerint több cég nagyobb figyelmet fordít majd a fizetési magatartására, s emiatt nagyobb szerep juthat az alternatív megoldásoknak, amelyek révén csökkenhet a késve teljesítők aránya, összességében pedig javulhat a fizetési fegyelem.

A Coface ötödik alkalommal publikálta a kelet-közép-európai vállalatok teljesítményéről szóló elemzését, amely felemás képet rajzol a vállalatok teljesítményéről. A Top 500-ba tartozó társaságok az elhúzódó válság ellenére az előző évhez képest 5 százalékkal 628 milliárd euróra növelték összesített árbevételüket. A nyereség ugyanakkor jelentősen, 32 százalékkal - a 2011-ben elért 30 milliárdról - 20 milliárd euróra zuhant.

A legtöbb vállalatot - 2011-hez hasonlóan - Lengyelország delegálta a friss toplistába: az ötszáz legnagyobb vállalat közül ugyanis 171 lengyel. Ezek a társaságok összesen 6 százalékkal 234 milliárd euróra növelték árbevételüket, nettó nyereségük pedig 30 százalékkal 8,46 milliárd euróra olvadt.

Az első félévben összesen 21 milliárd forintos, 2,5 százalékos hozamot értek el a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak. A szövetséghez tartozó önkéntes kasszák vagyona a második negyedév végén 866,4 milliárd forintot tett ki, ez 2012 második negyedévéhez képest több mint 13 százalékos – az inflációt magasan meghaladó - növekedést jelent. Féléves távlatban is jól szerepeltek az önkéntes pénztárak, a vagyongyarapodás közel 3 százalékos volt a múlt év végi összvagyonhoz képest. 

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál alapvetően a korábbi időszak tendenciái folytatódtak. A szektorban a taglétszám csökkenő ütemben, de mérséklődött. A második negyedév végén a Stabilitás Pénztárszövetség 1,13 millió önkéntes nyugdíjpénztártagot tartott nyilván, ez minimálisan – 0,3 százalékkal - meghaladja az egy évvel korábbi taglétszámot – ismertette a legfrissebb adatokat Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Hozzátette: a második negyedévben kevesebb belépő és kilépő tag volt, mint a korábbi időszakokban, így szerény mértékben csökkent a pénztárak összlétszáma.

Kedvező, hogy az első negyedévhez képest a másodikban növekedtek a befizetések, ezen belül a szezonális folyamatoknak megfelelően a munkáltatói hozzájárulások emelkedtek nagyobb mértékben. Összességében közel 20 milliárd forint tagdíjjellegű bevétel érkezett be az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, ami éves összevetésben 7 százalékos növekedésnek felel meg. Az önkéntes kasszák tagoknak történő kifizetései jelentősen, éves összevetésben közel 34 százalékkal 15 milliárd forintra estek – fogalmazott Lehoczky, aki azt is kiemelte, hogy a csökkenés egyértelműen a pénztárak iránti bizalom jeleként értelmezhető, hiszen az elmúlt időszakokban mindig akkor csökkentek a kifizetések, amikor jó eredményeket értek el a pénztárak.  

Az elnök közölte, a második negyedévében negatív, mínusz 3 százalékos volt a szektor összesített hozama, ami a pénz és tőkepiaci helyzet alapján minimálisnak mondható. Ezzel együtt összességében az év első felében 21 milliárd forint hozamot termelt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor, ami mintegy 2,5 százalékos hozamot jelent. A növekvő befizetések, a csökkenő kifizetések és a negatív második negyedéves hozam eredőjeként az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona lényegében nem változott az első negyedévhez képest, a második negyedév vévén 866 milliárd forintot tett ki, ami az előző év azonos időszakához képest jelentős, 13,3 százalékos növekedésnek felel meg – fogalmazott az elnök. 

 Az egy főre jutó vagyon közel 767 ezer forintra nőtt az egy évvel korábbi 678 ezer forintról. Ez szintén 13 százalék feletti növekedést jelent – közölte Lehoczky László, egyúttal kiemelte, a szövetséghez tartozó pénztárak második negyedéves eredménye is azt jelzi, hogy felértékelődik az öngondoskodás fontossága.

A második negyedéves folyamatok közül fontos továbbá, hogy az önkéntes pénztárak jelentősen, 30 százalékkal 216 millió forintra csökkentették működési veszteségeiket. A nem fizető tagoktól levont hozammal pedig az érintett pénztárak közel 300 millió forinttal növelték a működési tartalékukat. 

A Stabilitás Pénztárszövetségéhez tartozó egészségpénztárak is jó teljesítménnyel rukkoltak elő a második negyedévben, az összesített vagyon 2,5 százalékkal 43,61 milliárd forintra emelkedett. A fedezeti tartalékra a második negyedévben 436 millió forint hozamot osztottak a pénztárak. A létszámról szólva a Stabilitás elnöke elmondta: a megszokott szezonális változások eredményeként kevesebben léptek be az egészségpénztárakba, mint az első negyedévben, növekedett viszont a kilépők száma. A második negyedév végén a Stabilitáshoz csatlakozó egészségkasszáknak összesen közel 733 ezer tagja volt, ami több mint 1 százalékos, 8 ezer fős emelkedést jelent 2012 második negyedévéhez képest.

Az egészségpénztárakhoz 9,4 milliárd forint tagdíjbevétel érkezett a kérdéses időszakban. Ez az összeg 10 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, ugyanakkor a második negyedévben az elsőhöz képest jelentősen emelkedtek a tagdíjbevételek. Tovább növekedett az egyéni befizetések mértéke és a szezonalitásnak megfelelően több mint 40 százalékkal nőtt munkáltatói tagdíj-hozzájárulás.  

Az egészségpénztárak összesen 9,7 milliárd forintot költöttek a második negyedévben a tagoknak biztosított szolgáltatásokra, ami szerény mértékű csökkenés az év első negyedében mért 10,4 milliárd forintos kiadáshoz képest. A tagok közel 1,9 milliószor vettek igénybe különböző egészségpénztári szolgáltatást. Összességében a Stabilitáshoz tartozó kasszák átlagosan egy-egy szolgáltatásért közel 5,3 ezer forintot fizettek, szemben az év első negyedében feljegyzett alig több mint 5 ezer forintos költéssel. Ez azt jelenti, hogy az egy alkalomra jutó átlagos kiadás 5 százalékkal nőtt.  A negyedéves összesítésből az is kiderül, hogy az érintett egészségpénztári tagok ebben az időszakban több mint kétszer vettek igénybe egészségpénztár által finanszírozott szolgáltatást – fűzte hozzá az elnök, aki azt is hozzátette: továbbra is jellemző, hogy a kifizetett szolgáltatásokból szinte teljes egészében kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatást finanszíroztak a pénztártagok, és elenyésző az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások aránya.

A szövetséghez tartozó magánnyugdíjpénztárak összvagyona közel 187 milliárd forintra rúgott a második negyedév végén, ami éves összevetésben közel 3 százalékos bővülésnek felel meg.  A második negyedév végén közel 64 ezer tagja volt a pénztáraknak, ami az előző negyedév végéhez képest 4 ezer fős, 2012 első negyedév végéhez viszonyítva pedig több mint 6 ezres csökkenést jelent. 2012 második negyedévének végén 2,6 millió, idén március végén 2,7 millió forint volt az egy tagra jutó átlagos vagyon, ami a második negyedév végén 2,93 millió forintra nőtt. Ez pedig éves szinten 13, negyedéves összevetésben pedig közel 9 százalékos gyarapodást jelent. 

Növekszik a hosszú távú befektetési célokat szolgáló megtakarítási számlák népszerűsége, mivel az augusztus előtti számlanyitásokhoz kapcsolódó megtakarításokat még nem terheli 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO). A tartós befektetési és tartós megtakarítási számlákat mindenképpen érdemes július végéig megnyitni, mert ebben az esetben akkor sem vonatkozik rájuk a 6 százalékos elvonás, ha a kedvezményt biztosító futamidő lejárta előtt a tulajdonosok felveszik a megtakarítást számláikról – hívja fel a figyelmet a jogszabályok változására az Erste Bank.

Június végén fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely szerint augusztus 1-től 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni a kamatjövedelmek után a 16 százalékos kamatadón felül. Az Erste Bank szerint a törvény átrendezheti a magyarországi befektetési piacot, mert a befektetői figyelem olyan megtakarítási formák felé fordul, melyek az új szabály szerint mentesülnek az elvonás alól. Ilyenek a forint-állampapírok mellett a legalább 80 százalékban forint-állampapírral rendelkező alapok befektetési jegyei, valamint több hosszú távú megtakarítási konstrukció, így a Tartós Befektetési Számla és a Tartós Megtakarítási Betéti Számla is.

A tartós befektetési számlák az új szabályozástól független népszerűségét jelzi, hogy az Erste TBSZ-állománya 2010 és 2012 vége között két és félszeresére, 100 milliárd forint fölé nőtt. A 2013. augusztus 1-től hatályos új törvényi szabályozás hatása is jól érzékelhető: júliusban az Ersténél naponta hatszor-hétszer annyian nyitottak Tartós Befektetési Számlát (TBSZ), mint az első félévben egy átlagos napon.

Az Erste felhívja a figyelmet: érdemes tartós befektetési, vagy megtakarítási számlát nyitni, egyrészt azért, mert az adóváltozás újra ráirányította a figyelmet a hosszabb távú megtakarítások előnyeire, másrészt ha a július 31-ig megnyitott számlákról három éven belül fel is veszik a megtakarítást, akkor sem kell megfizetni a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

A Henkel több mint tízmillió forint értékben nyújt támogatást az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve a Dunabogdány, Szob és Dunaszekcső településeken élő árvízkárosultaknak.

 A rekordot döntő dunai árvíz miatt segítségre szoruló családoknak nyújt támogatást a Henkel Magyarország Kft. A vállalat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek juttatja el az adományt, így a legrászorultabbak kapják meg a tisztítószereket. A Henkel Magyarország segítségével összesen több mint 10 millió forint értékben tisztítószerekhez, mosogató- és mosószerekhez, öblítőkhöz, ablak- és padlótisztítókhoz, tisztálkodó készítményekhez, valamint páramentesítő készülékekhez jut az árvíz sújtotta Duna menti településeken élő közel 750 család. 

A Henkel Magyarország már korábban is együttműködött az Ökomenikus Segélyszervezettel a bajba jutottak megsegítése érdekében. 2010-ben a mostanihoz hasonló adományt nyújtott a Borsod megyei árvízkárosultaknak.