goodnews

A Garantiqa tapasztalatai szerint az utóbbi hónapokban nőtt a mikro- és kisvállalkozások körében a társaság készfizető kezességével biztosított folyószámlahitelek iránti kereslet, arra számítanak, hogy a folyamat a jövőben tovább erősödik.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont országos reprezentatív felmérést készített, amelyből kiderült, hogy a hitelfelvételben gondolkodó mikro- és kisvállalkozások 82, illetve 78 százaléka beruházáshoz, fejlesztéshez venne fel leginkább hitelt. Forgóeszköz-finanszírozásra a hitelt felvenni szándékozó mikrovállalkozások 51 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig 40 százaléka fordítaná a pénzt, miközben a működési költségek finanszírozására csak a 23, illetve 19 százalékuk igényelne forrást.     

Ez utóbbi arányok alacsonynak mondhatóak, miközben a vállalkozások érdeke, hogy működésük pénzügyileg biztos alapokon álljon - fejtette ki Csapó Krisztián, a társaság monitoring vezetője a garanciacég MTI-hez eljuttatott közleményében.     

Hozzátette, hogy a vállalkozások mindennapos működésében főszerepe lehet a folyószámlahitelnek, ezt pedig a Garantiqa által kínált kezességi konstrukcióval az érintett cégek könnyebben felvehetik.    

A kutatásból az is kiderül, hogy a mikrovállalkozások 33, a kisvállalkozásoknak pedig az 55 százaléka számít uniós vagy hazai pályázati forrásra. Csapó Krisztián szerint a pályázati forrásból való fejlesztésekkel párhuzamosan is érdemes a vállalkozásoknak folyószámlahitel-konstrukciókat igénybe venniük, mivel a megrendelők sok esetben hónapok múlva fizetnek, és a likviditást ezekkel a hitelekkel biztosítani lehet.   

A Garantiqa 2015. első fél évében 154,4 milliárd forint értékben vállalt kezességet a kkv-szektor hiteleihez, ez 17 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.

A magyar turisták körében a legkedveltebb nyaralási célpontok közé tartoznak az olasz és horvát tengerparton lévő városok, amelyek autóval is belátható távolságban vannak. A KSH adatai szerint 2014-ben Horvátországba 366 ezer magyar utazott turisztikai céllal, Olaszországot pedig 207 ezren keresték fel.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tagországokból Horvátországba és Olaszországba látogató turisták 65 százaléka autóval vagy motorral kel útra. Az autós nyaralás során azonban a legóvatosabb sofőröknek is számolniuk kell a közúti baleset kockázatával, hiszen akár más hibájából is bekövetkezhet a karambol. „A K&H biztosítójának adatai szerint a nyári hónapokban a legtöbb autós Horvátországban és Olaszország északi részén szenved közlekedési balesetet, az év egészét tekintve pedig Ausztriában és Németországban a leggyakoribbak a balesetek. Idén július elejéig összesen 1100 külföldi balesetet regisztráltunk, ami 7 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mért adatot. Az átlagos kárérték a külföldi baleseteknél 600 ezer forint volt” - mondta Kaszab Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosítási és működésfejlesztésért felelős vezetője. 

Mikor, hogy?

Amellett, hogy a külföldi baleset tönkreteheti a nyaralást, tetemes kiadást is eredményezhet az érintetteknek.

A K&H biztosítója arra hívja fel a figyelmet, érdemes tisztában lenni azzal, hogy mely biztosítások milyen esetben nyújtanak fedezetet. A kötelező biztosítás fedezi a károsult (a balesetben vétlen fél) járművének javítási és szállítási költségét, ha az indokolt, fedezetet nyújt a dologi és személyi sérüléses károkra, A károkozó (a baleset felelősének) a kiadásait nem fizeti a kötelező, akár külföldön, akár belföldön történt a baleset. Ha egy vétlen magyar autós karambolozik egy külföldivel például Olaszországban, a károkozó biztosítója rendezi a költségeket, ám a pontos forgatókönyv a külföldi biztosítók eljárásrendjétől függ.

Százezrek röpködnek

Más a felállás a casco esetében, amely lényegében teljes körű fedezetet nyújt a károkozó autósnak is. A biztosító megtéríti az általa jóváhagyott kárt, és a járulékos költségeket, emellett intézkedik a szállítást, szervizelés megszervezéséről. Összességében egy külföldi baleset casco, és a kapcsolódó assistance szolgáltatás híján igen tetemes költséget jelenthet.

Az autószállítás díja 100-150 forint kilométerenként, így  500-1000 kilométeres távolságból visszahozni a sérült autót, 50-150 ezres tétel. Ehhez még hozzáadódik az úgynevezett mentési költség, az alapdíj és a várakozási díj. „Ha gépkocsi szükségjavítással nem tehető mozgásképessé, akkor egy horvátországi vagy görögországi baleset akár 600-800 ezer forintos költséggel is járhat” – mondta Kaszab Attila. Éppen ezért fontos a biztosítás megléte, illetve, hogy külföldi utazásnál legyen nálunk igazolás az autó kötelezőjéről, és jelentős kiadásoktól mentesíthet az utasbiztosítás is.  A szakember szerint a legbiztosabb megoldást az jelenti egy-egy balesetnél a felelősség megállapításában, ha van fedélzeti kamera az autóban. A felvétel egyrészt bizonyíték a baleset után, és megkönnyíti kommunikációt, különösen, ha a helyi hatósággal kell vitatkozni. 

Kamerát az autókba

Kaszab Attila közölte: a fedélzeti kamera rendszeresítése többletköltséget jelent, ám fontos, hogy a készülék nem csak a külföldi utazásoknál, esetleges baleseteknél, hanem belföldön is jó szolgálatot tehet a baleset rekonstrukciójánál.

Ebből a szempontból akár biztonsági extraként is tekinthetünk a kamerára. A szakember szerint a növekvő utazási kedv velejárója, hogy növekszik a balesetek száma, és a következő időszakban ez a tendencia folytatódhat.

A Kúria 2015. július 7-én döntést hozott a Magyar Lízingszövetség egyik tagvállalatával szemben indított perben. A döntés értelmében a finanszírozott járművet önhatalmúlag nem, csak bírósági határozat ellenében vehetik vissza a pénzügyi szolgáltatók az adós nemfizetése esetén.

Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Kúria döntésére reagálva közölte: a Lízingtársaságok ezt megelőzően is csak a legvégső esetben éltek az autó visszavételének jogszabályban rögzített lehetőségével. Ez a gyakorlat nem változik, a társaságoknak továbbra is joguk van visszavenni a finanszírozott eszközt, miközben természetesen az érdekük az, hogy ügyfeleik teljesítsék szerződésben rögzített fizetési kötelezettségüket.

A főtitkár kiemelte: a lízingtársaságok a nem fizető ügyfelek esetében követeléskezelő társaságot bíznak meg az ügyek kezelésével. Ezek a társaságok pedig csak akkor vehetik birtokba az eszközt, ha az ügyfél beleegyezik az autó átadásába. Amennyiben az ügyfél nem akarja átadni az autót, a behajtó cég eredménytelennek minősíti az eljárását, a finanszírozó pedig pert indít az adós ellen. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a pereket a lízingtársaságok jellemzően megnyerik, a felmerülő perköltségeket pedig az adósnak kell megfizetnie.

Téves tehát az a több sajtóorgánumban is megjelent információ, amely szerint a Kúria döntése értelmében a lízingtárságoknak ne lenne joguk és lehetőségük az általuk finanszírozott eszköz visszavételére. Mint ahogyan az sem állja meg a helyét, hogy a finanszírozó társaságok ne adhatnák át a nem fizető adósok adatait követeléskezelőknek, hiszen erre a Hitelintézeti törvény (161. § (1)., a pont) alapján lehetőségük van.

A főtitkár kiemelte: a Kúria mostani döntése szerint a nem fizető ügyfeleknek továbbra is számolniuk kell a nem teljesítésből származó következményekkel. A Lízingszövetség tagvállalatai természetesen mindent megtesznek annak érdekében, hogy fizetési gondokkal küzdő ügyfeleikkel közösen megoldást találjanak a problémára. Akár fizetéskönnyítéssel, akár átütemezési lehetőségekkel. Fontos azonban, hogy a nemfizetés és az együttműködés elmaradása esetén a lízingcégek bírósághoz fordulhatnak – mondta Lévai Gábor a szervezet álláspontját ismertetve.

Lévai Gábor kiemelte: fontos tudni ugyanakkor, hogy a fedezetként felajánlott gépjármű felmondást követő jogszerűtlen használatából eredő esetleges állagromlásból és kopásból eredő többletköltségek, valamint a használatának havi díjai kötbérként felszámíthatók. Ilyen módon a nem együttműködő magatartás eredményeként az egyébként is nehéz helyzetben lévő adós értelmetlen módon növelheti kötelezettségeit további összegekkel. Fontos kiemelni azt is, hogy a birtokbaadás pillanatáig az ügyfél köteles fenntartani az eszköz biztosítását is.

A Magyar Lízingszövetség azt tanácsolja a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek, hogy keressék fel a lízingcéget, ahol a társaságok munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a fizetési nehézségek kezelésében is. A szövetség ezen felül azt javasolja az ügyfeleknek, hogy vitás esetekben a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) forduljanak.

Csütörtök délelőttig több ezer kárbejelentés érkezett a szerda délutáni vihar miatt a biztosítókhoz - derül ki az MTI által megkérdezett biztosítók közleményeiből. 

    A lakásbiztosításokban piacvezető Aegon Magyarországhoz közel 800 kárbejelentés érkezett, az ország középső részét sújtó vihar után. A kárigény közel 200 millió forintot tesz ki. A legtöbb kárbejelentés Budapestről, Pest megyéből és Székesfehérvárról érkezett. 

   A K&H Biztosítóhoz eddig 360 kárbejelentést nyújtottak be, a károk értéke pedig - az első becslések szerint - mintegy 40 millió forintot tesz ki. Ennél a biztosítónál idén eddig a viharkárok miatti kifizetések átlagos összege 42 ezer forint volt.

    A Generali biztosítóhoz délelőtt 10 óráig 1100 bejelentés érkezett, összesen több mint 200 millió forint kárértékről. A biztosító kora délután arról számolt be, hogy már mintegy 2300 bejelentés érkezett, a károk becsült összértéke pedig meghaladta az 500 millió forintot.

   Az Allianz Hungáriához több mint 800 bejelentés érkezett, az egy kárra jutó összeg 100 ezer forint. A szerdai vihar - az ügyfelek kárbejelentései alapján - elsősorban Veszprém, Fejér és Pest megyében, továbbá Budapesten okozott kiemelkedő károkat.

    A Groupama Biztosítóhoz déli 12 óráig 1421 lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett, amelynek kárösszege közel 270 millió forint. A legtöbb, 664 jelzést Budapestről és Pest megyéből küldték, utóbbiból 308 esetet jelentettek az ügyfelek. A szerdai vihar miatt összességében 10 ezer feletti kárbejelentésre számít a biztosítótársaság - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményükben. 

    A kárbejelentést legkésőbb 3 napon belül kell megtenni, és a további károk keletkezését meg kell akadályozniuk a biztosítottaknak - hívja fel a károsultak figyelmét a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft., amely az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy véli, ezúttal az átlagosnál több vitás eset lesz, amelyet hosszabban fognak vizsgálni az óvatosabb biztosítók.

A hazai mikro- és kisvállalkozások legalább kétharmada arra számít, hogy középtávon sikeres vállalkozásként működik majd - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megrendelésére a Kutatópont által készített országos felmérésből.

A felmérés eredményéről az MTI-hez eljutatott közlemény szerint a mikrovállalkozások 65-67 százaléka számít sikeres működésre 1-3 éves távlatban, a kisvállalkozásoknál ez az arány 76-82 százalék. 

A közlemény idézi Nagy Róbertet, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta: a mikrovállalkozásoknál az optimisták aránya alacsonyabb, ami a cégméretből fakadó kockázatokkal, például a tőkehiánnyal, a korlátozott emberi erőforrásokkal magyarázható. 

Nagy Róbert elmondta: a kisvállalkozások kiszámíthatóbbnak értékelték a gazdasági környezetet, mint a mikrovállalkozások, ugyanakkor az érdekvédők munkájának hatékonyságát mindkét csoport gyengének minősítette. A kutatásból az is kiderül, hogy a kisvállalkozások 84 százaléka hajtott végre valamilyen beruházást az elmúlt 5 évben, míg ez a mikrovállalkozások csak 65 százalékára igaz. 

A felmérés szerint a bankok csak ritkán ajánlották a hitelekről szóló tárgyalások során az úgynevezett dologi biztosítékok kiváltására a garanciaszervezetek által kínált konstrukciókat. 

A kisvállalkozások 28 százaléka, a mikrovállalkozásoknak pedig csak 8 százaléka kapott ajánlatot garanciakonstrukcióra - mondta Nagy Róbert. Hozzátette: fontos, hogy mind a bankok, mind pedig a hiteligénylő vállalkozások tisztában legyenek azzal, hogy a készfizető kezességet biztosító konstrukciók jelentősen megkönnyíthetik a vállalkozások forráshoz jutását. 

A Garantiqa arra számít, hogy a következő időszakban emelkedik a mikro- és kisvállalkozások körében a hitelkereslet, ezzel párhuzamosan a garanciakonstrukciók iránti igény is nőhet. Ennek eredményeként a Garantiqa az év végére 380 milliárd forintos garanciaállománnyal számol, ami 18 százalékos emelkedést jelentene éves összevetésben, és a vezérigazgató-helyettes jövőre sem tartja elképzelhetetlennek, hogy kétszámjegyű növekedést érjen el a társaság. 

A Garantiqa megbízásából készült országos reprezentatív telefonos kutatás 250 mikro- és 250 kisvállalkozást tartalmazó mintán alapult. A magyarországi mikro-, és kisvállalkozások besorolása a foglalkoztatottak létszáma alapján történt a felmérés során, mikrovállalkozásnak a 10 főnél kevesebb, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebb, de legalább 10 foglalkoztatottat alkalmazó kiscég minősült.