Újabb sikeres negyedévet zártak az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetség (Pénztárszövetség) nyugdíjpénztár tagjai: a második negyedév végén az összvagyon 1053 milliárd forintot tett ki, ami éves összevetésben 8,46, míg 2015-ben 4,36  százalékos növekedésnek felel meg. Az egyéni tagdíjbefizetések egy év alatt 9,64 százalékkal nőttek, ami egyértelmű jele a tagok önkéntes nyugdíjpénztárakba vetett bizalmának – közölte a szervezet. A Pénztárszövetség adataiból kiderül továbbá, hogy az egészségpénztárak is növekedést értek el: az összvagyon 2 százalékkal gyarapodott éves szinten, negyedéves összevetésben pedig jelentősen nőtt a befizetések összege.

Folytatódott a növekedés a második negyedévben mind az önkéntes nyugdíjpénztári, mind az egészségpénztári szegmensben – derül ki az önkéntes nyugdíjpénztárak 93 százalékát, és az egészségpénztárak 75 százalékát tömörítő Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) friss adataiból.

A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak a korábbi negyedévekhez hasonlóan növelték az összvagyonukat: a második negyedév végén összesen 1053 milliárd forintra rúgott, ami 8,46 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakéhoz képest, az idei első negyedév végén mért szinthez viszonyítva pedig 1,11 százalékos többletnek felel meg. Dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményéről azt mondta: „a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben 8,46 százalékos éves, valamint a 1,11 százalékos negyedéves vagyongyarapodás kiváló teljesítménynek számít, és egyben bizonyítja, hogy az önkéntes pénztári forma az egyik legjobb öngondoskodási alternatíva”.

 

Rendhagyó összevetés: az öngondoskodással mindenképp nyerünk

A Pénztárszövetség örömmel tapasztalja, hogy egyre több szó esik az öngondoskodás fontosságáról, mely cél a szervezet elnöke szerint apró lépésekkel is közelebb hozható a megvalósuláshoz. Dr. Kravalik Gábor hivatkozik a Pénztárszövetség egy rendhagyó, korábbi adatokon nyugvó háttérszámítására, mely szerint Magyarországon minden egyes foglalkoztatott számára elegendő havi 4 200 forintos önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjra futotta volna abból a pénzmennyiségből, amit pár száz forintonként a lakosság egy része sorsjegyekre költött. A nyugdíjcélú megtakarítást is el lehet és érdemes is mielőbb elkezdeni, akár havonta a szerencsejátékra költött összegeknek megfelelő mértékben – azzal a különbséggel, hogy ilyen módon azonban biztos eredménnyel kalkulálhatunk: nagyobb anyagi biztonság idősebb korban. Az ehhez hasonló számítások, összehasonlítások mutatják meg számunkra, hogy az öngondoskodás nem elérhetetlen álom, sokkal többen megengedhetnék maguknak, mint azt gondolnánk.

Havi 7400 forinttal nőtt a vagyon                                                                   

Az egy főre jutó vagyon a második negyedév végén 977,5 ezer forintot tett ki, ez éves szinten 10 százalékos – átlagosan 89 ezer forintos – emelkedést jelent. „Egyszerűbben, az önkéntes nyugdíjpénztárak havonta átlagosan 7400 forinttal növelték az egy főre jutó vagyont” – emelte ki dr. Kravalik Gábor. Növekedtek az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételei is: éves összevetésben 6,85 százalékkal 22,38 milliárd forintra. Ezen belül a tagok egyéni befizetéseinek összege 9,64 százalékkal 12,84 milliárd forintra nőtt, a munkáltatói hozzájárulások összege pedig 3,3 százalékkal 9,54 milliárd forintra emelkedett. „Bár éves szinten is kedvező a munkáltatói hozzájárulások 3 százalék feletti bővülése, az első negyedévhez képest kiugró mértékben, 18 százalékkal nőttek. A negyedéves szinten bekövetkezett bővülés pedig egyértelmű jele annak, hogy a munkáltatók felismerték az önkéntes nyugdíjpénztári megoldásokban rejlő lehetőségeket” – mondta a szövetség elnöke.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak létszáma stagnált éves összevetésben, a második negyedév végén összesen 1,077 millió tagja volt a Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjkasszáknak.

Többlet az egészségpénztáraknál is

Kifejezetten jó teljesítménnyel álltak elő a második negyedévben a Pénztárszövetség egészségpénztár tagjai is. Az összvagyonuk 43,46 milliárd forintra nőtt, ami éves összevetésben 2,34 százalékos növekedést jelent, az első negyedév végéhez képest pedig 3,44 százalékos többletnek felel meg. „Bár éves szinten a bevételek minimális mértékben, 3 százalékkal, 11 milliárd forintra csökkentek, negyedéves összevetésben viszont nagyon jelentősen, 36 százalékkal növekedtek. Ezen belül az egyéni tagdíjaknál 11,14, a munkáltatói hozzájárulásoknál 47,54 százalékos volt a növekedés az első negyedévhez képest” – emelte ki dr. Kravalik Gábor. Hozzátette: „a munkáltatói hozzájárulásoknál elért közel 50 százalékos bővülés szintén azt bizonyítja, hogy ezt a pénztári megoldást is fontos juttatásként tartják számon a munkáltatók”.

Az egészségpénztárak létszámot tekintve is jól szerepeltek: a második negyedév végén 739,9 ezer tag vagyonát kezelték, ami 1,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi létszámot. „Az egyéni befizetések növekedésén túl az is jól mutatja az egészségpénztárak kedveltségét, hogy a tagok a második negyedévben összesen 1,7 millió alkalommal vettek igénybe az egészségkasszájuk által finanszírozott szolgáltatást. Ezekre a pénztárak összesen 9,5 milliárd forintot fizettek ki, azaz átlagosan egy alkalom 5,1 ezer forintba került” – közölte az elnök.

Növekedésnek indulhat a taglétszám                                                                                  

Összességében a második negyedévben a pénztárak a korábbi negyedévekben megszokott, kiemelkedően jó teljesítményt nyújtottak.” – emelte ki Pénztárszövetség elnöke, hozzátéve: a kasszák által elért növekedés miatt a Pénztárszövetség arra számít, hogy az öngondoskodási formák felértékelődése során az egyik legjobb választást jelentő pénztári megoldások népszerűsége is növekszik majd a jövőben. Ennek köszönhetően pedig nem csak a vagyon és befizetések összege növekedhet, hanem látványos növekedésnek indulhat a taglétszám is, főként az önkéntes nyugdíjpénztári szegmensben. „Az optimista előrejelzést a Pénztárszövetség elsősorban arra alapozza, hogy pénztárak az egyik legversenyképesebb, egyben biztonságos öngondoskodási formát biztosítják” – fogalmazott dr. Kravalik Gábor. A mostanihoz hasonló alacsony kamatkörnyezetben ugyanis nehéz olyan megtakarítást találni, ami biztonságosan, az inflációt bőven meghaladó hozamokat kínál. Az önkéntes nyugdíjkasszák pedig képesek erre, tavaly például nem volt ritka a két számjegyű hozam sem. Ráadásul az egyéni befizetések után 20 százalékos, akár évi 150 ezer forintos adó-visszatérítés is jár, akár önkéntes nyugdíj-, akár egészségpénztári befizetésről van szó. Emellett az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás könnyen elindítható, nem igényel sem sok időt, sem szakértelmet. Sőt talán, kevesen tudják, de az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás pénzintézettől felvett kölcsön fedezetéül is szolgálhat.

Szakmai konferencia – több év kihagyást követően

Az Pénztárszövetség a tavaszi megújulását követően friss lendülettel kapcsolódik be újra a nyugdíjcélú megtakarítások és egészségtudatos gondolkodás építésén dolgozó szervezetek, szabályozók által végzett szakmai munkába, ennek keretében rendezi meg szeptember végén szakmai konferenciáját. A rendezvény előadói között az MNB alelnöke Dr. Windisch László, több pénztári és befektetési szakember is szót kap, valamint reményeink szerint előadóink között köszönthetjük Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárt is.