goodnews

Az elmúlt években megnőtt a kelet-közép-európai kötvénypiac jelentősége, ugyanis a térségbeli államok relatív besorolása az euróövezettel szemben javult, a CDS-felárak pedig zsugorodtak. Az Erste Group kelet-közép-európai kötvényekkel foglalkozó legfrissebb elemzése szerint idén elsősorban a kelet-közép-európai államkötvények emelkedtek ki a legjobban teljesítő európai eszközök közül, köszönhetően a fundamentumaikhoz, illetve besorolásukhoz viszonyítottan magas hozamuknak és a historikusan alacsony piaci volatilitásnak.

(kép: allampapir.hu)

„Jelenleg az alacsony kamatkörnyezet az egyik legfelkapottabb beszédtéma, ezért egyre több intézményi befektető kívánja diverzifikálni az állományát, s e folyamat közben a kelet-közép-európai államkötvények is szóba kerülnek. Mivel a régiós kötvénypiaci kapitalizáció jelentős mértékben nő, úgy döntöttünk, hogy két kelet-közép-európai kötvényindexet vezetünk be, amelyek segítségével könnyebben nyomon követhető a térség államkötvényeinek teljesítménye. Legfontosabb megállapításunk, hogy a kelet-közép-európai államkötvények Európa legjobban teljesítő eszközei közé tartoznak, s a kelet-közép-európai eurókötvényekből álló kosárba eszközölt befektetés jelentős mértékben csökkentheti a volatilitást anélkül, hogy a hozamok terén túl nagy engedményeket kellene tennie a befektetőnek” – jelentette ki Juraj Kotian, az Erste Group kelet-közép-európai makroelemzési csoportjának vezetője.

 Az Erste Kelet-közép-európai Eurókötvény Index szerint a kelet-közép-európai államok által kibocsátott eurókötvényekbe történt befektetések idén nagyobb hozamot biztosítottak (6,9 százalékot), mint az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindex által követett, helyi devizában jegyzett kötvények euróban számítva (5,3 százalék). Mindkét index azt mutatja, hogy a kelet-közép-európai kötvények jobban teljesítettek, mint az ötéves német és francia állampapírok, hiszen azok csak 3,8, illetve 4,6 százalék hozamot értek el (az év eddig eltelt időszakában, beleértve a tőkenövekményt is). A két indexben szereplő országok a következők: Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia (e két utóbbi nem szerepel az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindexben, mivel mindketten euróövezeti tagok).

 „A helyi devizában denominált kötvények mezőnyében a 9,8 százalékos teljes hozamot kínáló ötéves román kötvény messze túltett az egész régión. Ez jórészt annak köszönhető, hogy az ország nemzeti valutája nem gyengült (hiszen a jegybank a sávon belül tartja), és a fölös likviditás nyomán csökkentek a hozamok. Míg a forintban denominált kötvények az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindex szintje alatt teljesítettek, a magyar kibocsátású eurókötvények szélesebb értelemben véve a legjobb teljesítményt nyújtották, hiszen évi 10 százalékos hozamukkal még az olasz, spanyol és szlovén kötvényeket is lekörözték. A magyar állam eurókötvényei nyertek a legtöbbet az európai állampapírok folytatódó felárcsökkenésén” – mondta Juraj Kotian. 

Az elmúlt évek során szemmel látható módon szűkült a kelet-közép-európai országokban az államcsődkockázati felár. Az összes kelet-közép-európai államban tetten érhető, általános csökkenő tendencia ellenére az Erste elemzői úgy vélik, hogy a CDS-felárakban jelentkező különbségek nem elhanyagolhatók. „Habár a régiót többnyire homogén egészként kezelik és a piacai hajlamosak együtt mozogni a világpiaci hangulatban beálló változásokra reagálva, a fundamentumokban észlelhető különbségek úgy tűnik, magyarázatot adnak arra, hogy a CDS-felár mértéke miért változik a régióban. Sőt, arra is magyarázatot ad, hogy a kockázatkerülés fokozódására miért adnak más és más mértékű reakciókat ezek az országok” – húzta alá Kotian.

 A kelet-közép-európai államok többnyire biztonságos költségvetési pozícióval rendelkeznek

A negyedik negyedévben egyes országok a visszavásárlás vagy az elsődleges kibocsátási volumen visszafogása révén várhatóan csökkentik az államadósság szintjét annak érdekében, hogy megfeleljenek az adósságfék-szabályoknak (Szlovákia, Magyarország). Más országok komoly mértékű tartalékokkal rendelkeznek (Csehország, Szlovénia), így számukra lehetővé válik, hogy ne bocsássanak ki kötvényt 2014 negyedik negyedévében, és talán az azt követő időszakban sem.

 A külföldi kézben lévő kelet-közép-európai adósságállomány mértéke stabil marad, vagy akár nőhet is, amit az EKB további lépesi segíthetnek elő. Ami a bankokat illeti, az étvágyuk a várakozások szerint továbbra is hangsúlyos marad, tekintve, hogy a kelet-közép-európai bankrendszerekben nagyfokú likviditás áll rendelkezésre. Ez alól kivétel lehet Magyarország, ahol a devizahitelek forintosítása nyomán növekedhet a forintlikviditás iránti igény, ezáltal csökkentve a bankok étvágyát az államkötvényekre.

 A régió jegybankjai a várakozások szerint továbbra is lefelé tolják a hozamgörbe rövidebb végét, alacsony szinten tartva az alapkamatot (vagy éppen tovább csökkentik, mint például Lengyelországban). Az infláció várhatóan továbbra is meglehetősen nyomott szinten mard Kelet-Közép-Európában: 2015-ben 2 százalék alatti átlag valószínűsíthető a 2014-re vonatkozó igen alacsony, 0,4 százalékos előrejelzést követően.

Magyarország

Bár a jövő év végéig az MNB várhatóan nem változtat a jelenlegi kamatpolitikáján, a hosszú lejáratú forintkötvények esetében 2015-ben már hozamemelkedésre lehet számítani, melyre több tényező is hat. A forintban kibocsátott államkötvények kínálata várhatóan növekedni fog, ami főként annak köszönhető, hogy a kormány jövőre nem kíván devizaalapú kötvényt kibocsátani, a lejárókat pedig forint alapú kötvények kibocsátásával kívánja fedezni. Az idei évben 5,4 milliárd euró, míg jövőre 2,4 milliárd euró értékű devizakötvény jár le.

 A keresleti oldalon ugyanakkor csökkenés várható. Egyrészről a külföldi befektetők jelentős mértékben rendelkeznek forintkötvényekkel, azonban kérdéses, hogy a forint volatilitás növekedésével, és a hozamkülönbözet csökkenésével továbbra is olyan vonzóak lesznek-e a hazai kötvények. Emellett a Fed kamatemelésére vonatkozó várakozások következtében az amerikai hosszú kötvények hozama is emelkedik, melyet a magyar piac esetében is benchmarkként használ sok befektető. Másrészről a helyi kereslet esetében is csökkenésre lehet számítani, ugyanis a bankok forintlikviditása is jelentősebb mértékben visszaeshet. A devizahitelek konverziója és a növekvő hitelezési aktivitás is többlet forintlikviditást igényel a bankok részéről, melyek a legnagyobb tulajdonosai a forintban denominált állampapíroknak. A nyugdíjpénztárak részéről szintén nem érkezik jelentős kereslet, hiszen a nyugdíjrendszer átalakításával szerepük is nagymértékben csökkent. Ezen faktorok együttes hatása a hozamokra pozitívan hathat.

 A kereslet-kínálat mellett azonban vannak olyan tényezők, melyek ellentétesen mozgathatják a hozamokat. Egyrészről a Nemzeti Bank Önfinanszírozási programja a belső kereslet növekedéséhez vezethet. A korábbi kéthetes kötvényt kéthetes betétté alakították, ami azt jelenti, hogy a külföldi befektetők és a befektetési alapok kiszorultak ebből, és a kötvénypiacon tudnak csak forinteszközhöz jutni. A befektetési alapokhoz ugyanakkor egyre több pénz áramlik, mely egyben a forint kötvények keresletét is növeli. Ez a trend jövőre már változhat, ami szintén a hozamok emelkedéséhez vezethet.

Jelentős bővülést ért el az európai lízingpiac az első félévben. Az új szerződések értéke 18 milliárd euróra, 9 százalékkal nőtt, a szervezethez tartozó lízingcégek adózás előtti eredménye 15,1 százalékkal 648 millió euróra emelkedett – derül ki az európai lízingtársaságokat tömörítő Leaseurope adataiból. A bővülés ráfért az európai piacra, mivel 2010 és 2013 között a teljes portfólió 6,5 százalékkal csökkent. A magyar lízingpiacon ezzel párhuzamosan 40 százalékkal zsugorodott a teljes portfólió, de a Magyar Lízingszövetség optimista és bővülésre számít: a szervezet előrejelzése szerint a magyar piac az európaihoz hasonlóan növekedési pályára áll, az eszközfinanszírozások tekintetében részben a jegybanki növekedési hitelprogramnak köszönhetően.

Bár Európában, azon belül is az eurózónában az elmúlt években megjelent adatok alapján még nem indult meg a tartós gazdasági növekedés, ennek ellenére vannak szegmensek, amelyek jól teljesítenek. Az európai lízingtársaságokat tömörítő Leaseurope idei első félévről szóló adatai például jelentős aktivitásról tanúskodnak.

A Leaseurope-hoz tartózó szövetségek vállalatai összesen 18 milliárd eurós (közel 5,6 ezer milliárd forint) értékben kötöttek új szerződést 2014 első hat hónapjában, ami 8,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az érintett lízingtársaságok adózás előtti profitja még nagyobb mértékben, 15,1 százalékkal 648 millió euróra (201 milliárd forint) emelkedett. A növekedés ráfért az európai lízingpiacra, az elmúlt években az éves adatokat nézve ugyanis csökkent az aktivitás. 2010-ben a Leaseurope-hoz tartozó vállalatok teljes portfóliója 231 milliárd euróra rúgott, míg 2013-ban 216 milliárd eurót tett ki, vagyis 6,5 százalékos volt a visszaesés.

Magyarországon is az európaihoz hasonlóan alakult a piac 2010 és 2013 között, de a zsugorodás nagyobb mértékű volt. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a szövetség tagvállalatai 2010 végén még 2137 milliárd forintos portfólióval rendelkeztek, ez az érték 2013 végére 1480 milliárd forintra csökkent. Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a jövőt illetően már optimistább és a Leaseurope-adatokat kommentálva azt mondta: az európai piac valamivel előrébb jár, de a magyar lízingpiacon is bővülésre számítanak a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, hiszen az élénkülés első jelei már láthatóak. „Többek között erre utal, hogy az idei első félévben a szerződések száma 10 százalékkal 35 ezerre nőtt, a kihelyezett összeg pedig 3 százalékkal 178 milliárd forintra nőtt” – fogalmazott a Lévai Gábor.

A Magyar Lízingszövetség szerint a gazdaság bővülése a lízingpiacra is hatással lesz. A már látható járműpiaci növekedés mellett a kkv-s eszközbeszerzéseknél is növekedés várható, ehhez hozzájárulhatnak az állami lépések, ezen belül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja, valamint az Eximbank programja is. Lévai kiemelte, hogy a jegybanki hitelprogram keretein belül finanszírozott beruházások 20 százalékát lízingkonstrukcióval oldották meg a vállalkozások, ami azért is jelentős eredmény, mert eddig a Magyar Lízingszövetség 8 vállalata vett részt a programban.

Lévai Gábor kiemelte, hogy a jövőbeni növekedéshez szükség van a devizahitelesek kérdésének rendezésére, de ezt követően a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai nyújtott lízingkonstrukciók hozzájárulhatnak a gazdaság, ezen belül is a kkv-szektor bővüléséhez.

A Leaseurope-ról

A nemzeti lízingszövetségeket tömörítő Európai Szövetség 1972-ben alakult. 2006 áprilisa óta a Leaseurope mintegy esernyőszerv képviseli az európai lízing- és autóbérlési iparágat, 34 ország 44 nemzeti szövetségét magában foglalva. 

Jelentős forgalomnövekedésre számít az év végi bevásárlási szezon kezdetével a Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ, az üzletház hasznos alapterületének foglaltsága október elejére már meghaladta a 96 százalékot. Az üzletkínálat igazodik a változó vásárlási szokásokhoz: a bevásárlóközpont megújulásának keretében a főként divatmárkákat képviselő cégek megjelenése mellett a régi bérlők is jelentős átépítésekkel és felújításokkal készülnek az év végi hajrára. 

„A magas kihasználtság és a bevásárlóközpontban üzletet fenntartó bérlők fokozódó területigénye főként annak köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban érezhetően javult a lakosság fogyasztási kedve és az év végi időszakban jelentős, akár 20 százalékos forgalomnövekedésre is lehet számítani” – mondta el Dr. Györke Viktória értékesítési igazgató. Szerinte a korábbi években a válság hatására szélsőséges irányba mozdult el a kereslet: vagy a nagyon olcsó, vagy a luxus termékek iránt nőtt a fogyasztói igény. A Mammut földrajzi elhelyezkedésénél és vásárlókörénél fogva elsősorban a minőségi igényeket igyekszik üzletkínálatával kielégíteni.

 A főváros budai oldalának legnagyobb, közel 105 ezer négyzetméteres hasznos alapterületű üzletközpontjának kihasználtsága kiemelkedően magas, több mint 96 százalék, jelenleg mintegy 300 bérlő tart fenn üzlethelyiséget az épületegyüttesben. A bevásárlóközpont megújulásának keretében az országban legnagyobb, 750 négyzetméter alapterületű üzletét nyitotta meg nemrégiben a lengyel érdekeltségű cipőóriás, a CCC, nemzetközi együttműködésben modernizálta 4100 négyzetméteres áruházát a SPAR élelmiszerlánc, és rövidesen befejeződik a Libri Könyváruház átépítése is. Jövő tavasztól a világ egyik meghatározó divatkereskedelmi cége, a H&M is elérhető lesz az Európában egyedülálló, 1650 négyzetméteres egészségügyi központtal is rendelkező Mammutban. 

Az értékesítési igazgató közölte: a minőségi üzletkínálatra összpontosító stratégiájuknak köszönhetően a Mammut Szolgáltató Zrt. a válság ellenére tavaly javította üzemi eredményét és nyereségességét. A vállalat üzemi eredménye több, mint a háromszorosára, 1,13 milliárd forintról 3,43 milliárd forintra növekedett, az adózás előtti eredmény 2013-ban 506 millió forint volt. Az üzletház a korábban tervezett terjeszkedés helyett a meglévő ingatlanok korszerűsítésére helyezi előtérbe: nyáron zárult le a Mammut I. négy éve elkezdődött teljes felújítása, a Mammut II. második emeletén pedig ősszel 12 bérlő közel 5 ezer négyzetméternyi üzlethelyiségét érintő átépítés zárult le.

Fordulatra számít a K&H biztosítója: az elmúlt évek gyengébb teljesítménye után a következő időszakban néhány százalékos növekedésre lehet számítani, jövőre pedig az ideinél fokozottabb tempó várható.

Az idén fordulathoz érkezett a biztosítási piac: az elmúlt éveket jellemző gyenge gazdasági környezetben szerény teljesítményt nyújtó szektorban jelentős emelkedés várható. A fellendülés motorja a második negyedévben közel 4 százalékkal bővülő gazdaság további fejlődése, az alacsony infláció, a háztartások pénzügyi mozgásterének stabilizálódása, bővülése lesz - elemezte a piaci környezetet Kaszab Attila, a K&H biztosítójának vezérigazgató-helyettese, a társaság nem-életbiztosítási és működésfejlesztési vezetője, és Kuruc Péter, a K&H biztosítójának élet- és bankbiztosítási üzletágvezetője.

Fotó: Wikipedia

A K&H biztosítójának szakemberei valamennyi lényeges szegmensben idén 5 százalék alatti növekedésre számítanak, ebben a növekedésben fontos szerepet játszik a bankbiztosítók térnyerése. A bankbiztosítók súlya nemcsak a K&H esetében, hanem a teljes piacon is emelkedik. Ezt jelzi többek között az, hogy a szinte kizárólag bankon keresztül értékesítő biztosítók piaci részesedése életbiztosítási díjtartalék alapján 2006 óta 6 százalékról 16 százalékra nőtt.

A lízingpiacot egyelőre a járműlízing hajtja, de a lízingcégek a jövőben fokozott figyelmet fordítanak a kkv-k eszközbeszerzéseire.

Az elmúlt években a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt alacsony aktivitást mutató lízingpiac működése felemásan alakult az év második negyedében, így a féléves adatok is vegyesek.

Fotó: Sxc.com

A Magyar Lízingszövetség tagjai összesen a félév végén 1306 milliárd forintos portfóliót kezeltek, ami 10 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, és 2 százalékos csökkenés az előző negyedévhez viszonyítva. Az első félév során közel 35 ezer új lízingszerződést kötöttek, ami 10 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. Emelkedett a kihelyezett összeg is az egy évvel ezelőttihez képes 3 százalékkal, 178 milliárd forintra - ismertette a féléves eredményeket Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.