Példaértékű összefogás keretében a magyar egészségügy kulcsszereplői közösen kérik, hogy a cafeteriarendszerben tervezett változtatások során az egészségpénztárak mentesüljenek az adóemelés alól.

edenred.hu

Több nagynevű egészségügyi szervezet közös levélben kéri a kormányt, hogy ne emeljék az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulások adóterhét.

Az egészségügy az egészségpénztárak mellé állt

„Élhető és fenntartható rendszer iránti közös elkötelezettség” – foglalta össze Lehoczky László a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke röviden, hogy véleménye szerint miért támogatta szinte azon nyomban az egészségkasszák kérését a Magyar Orvostechnikai Szövetség, a Magyar Rezidens Szövetség, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, valamint a Magyarországi Pszoriázis Klubok Egyesülete is. Az elnök kiemelte: az adóemelés alóli mentességet támogató szervezetek csatlakozása folyamatos.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke dr. Hankó Zoltán külön hangsúlyozta: a Kamara a kezdeményezés céljával egyetért, sőt a kérdésben korábban önállóan is megkeresték a kormány és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság illetékes vezetőit.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy kiemelt fontosságúnak tartják az egészségügy rendszerszintű kifehérítését, fenntarthatóvá tételét, valamint az állampolgárok célzott motiválását az egészségtudatos életmód irányába. Az egészségpénztári rendszerbe befolyó, munkabéreken kívüli, kedvező adózású juttatások segíthetnek a fenti célok elérésében.

Az egészség a legnagyobb érték

A Stabilitás elnöke szerint kiemelten fontos, hogy mind az önkéntes nyugdíjpénztárak, mind az egészségpénztárak mentesüljenek a cafeteriarendszerben tervezett változtatások és adóemelés alól. A Stabilitás épp ezért azt javasolja, hogy a sajtóban megjelent, évi 200 ezer forintos cafeteriakereten felül is változatlan feltételek mellett lehessen választható béren kívüli juttatás az egészségpénztári munkáltatói támogatás.

A jelenleg tervezett adóemelés azonban az egészségpénztárak esetében akár meg is felezheti a munkáltatói befizetéseket. A munkavállalók jelentős része számára az egészségpénztári munkáltatói támogatás jelenti azt a biztos forrást, melyből ki tudják váltani gyógyszereiket, illetve meg tudják vásárolni a számukra fontos, más forrásból anyagi helyzetük okán gyakran finanszírozhatatlan, gyógyászati segédeszközöket, fogászati ellátást.

„Még ha a munkáltatói támogatás kiesésekor ugyanennyivel növekedne is a bére az egyes munkavállalóknak, egészségpénztári meghatározott célú felhasználási kötöttség híján a juttatást vélhetően napi kiadásokra költenék, ezért az egészségpénztári támogatás nem egy egyszerű pénzhelyettesítő, hanem egyben egészségügyi tudatosságot építő elem is” - emelte ki Lehoczky László. Az egészségpénztári támogatást, mint cafeteriaelemet a magánszemélyek jövedelmi helyzetüktől függetlenül ki tudják használni, méghozzá - szemben más, például rekreációs elemekkel - célzottan az egészségük direkt javítása, megtartása érdekében, közvetlenül a megelőzéssel és a betegségek gyógyításával összefüggő kiadásaikat fedezhetik.

Gazdaságélénkítő szerepben

Az egészségpénztárakon ma 50-55 milliárd forint összeg áramlik át, így a kormány tervezete becslések szerint az egészségügyben legalább 15-25 milliárd forintos forráskivonást eredményezne, ami érzékenyen érintheti a szektort. Jelenleg a pénztárakból szolgáltatásfinanszírozásra évről-évre kifizetett hatalmas összegek teljes egészében az egészségügy szolgáltatóihoz vándorolnak, ezzel élénkítve a gazdaságot, és hozzájárulva az orvos-kivándorlás mérsékléséhez is.

Az egészségpénztári rendszerbe befolyó, munkabéreken kívüli, kedvező adózású juttatások egyszerre segítenek tehát az egészségügy rendszerszintű kifehérítésében, fenntarthatóvá tételében, valamint az állampolgárok az egészségtudatos életmódjának motiválásában.

„Bízunk benne, hogy a példaértékű közös fellépést és a tervezet következményeit együtt látva, javaslatunk meghallgatásra talál és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás adójának megemelését a kormány visszavonja” - mondta Lehoczky.