Változatlanul látványos teljesítményt nyújtanak a Stabilitás Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak: az összvagyonuk a harmadik negyedév végén 978 milliárd forint volt, ami több mint 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 880 milliárdot. Az egészségpénztárak stabil teljesítménnyel rukkoltak elő, a harmadik negyedév során összesen 9,3 milliárd forintért közel 1,8 millió alkalommal finanszíroztak egészségügyi szolgáltatást tagjaiknak. Az öngondoskodás népszerűségének növelése érdekében a Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja, hogy a cafeteriarendszerben tervezett változtatások során mentesüljenek az adóemelés alól az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségkasszák.
A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak a harmadik negyedévben is sikert könyvelhettek el. Szeptember végén az összvagyonuk 978 milliárd forintra rúgott, szemben a tavaly szeptember végi 880 milliárddal.
„Ez 11 százalékos növekedésnek felel meg, ami a mostani, egyéb megtakarítási konstrukciókon elérhető hozamokhoz képest igen attraktívnak számít. Arról nem beszélve, hogy az egy tagra jutó vagyon 14 százalékkal, 902 ezer forintra nőtt” – ismertette a harmadik negyedéves adatokat Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.
12 milliárd felett az egyéni befizetések
Az érintett önkéntes pénztáraknak szeptember végén közel 1,1 millió tagja volt, ami minimális csökkenést, lényegében stagnálást jelent éves szinten.
Az önkéntes pénztárak kedveltségére utal Lehoczky László szerint az is, hogy az egyéni befizetések összege 17 százalékkal nőtt, így átlépték a 12 milliárd forintos határt. Kedvező az is, hogy alacsonyabb mértékben, 1,3 százalékkal 9 milliárd forint fölé emelkedve, de nőtt a munkáltatói befizetések összege.
Az önkéntes pénztárak negyedévről negyedévre kiváló teljesítményt nyújtanak, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a taglétszám a jövőben növekedésnek induljon – közölte a Stabilitás elnöke. Az önkéntes nyugdíjpénztári öngondoskodás felértékelődése mellett szól az is, hogy a pénztárak nagyon alacsony költség mellett produkálnak magas hozamot, s ez nyomós érv mellettük.
A szövetség elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy bár a negyedéves adatok alapján az önkéntes ág működési eredménye látszólag veszteséget mutat, ez távolról sem a valós. A nem fizető tagoktól ugyanis át lehet csoportosítani a működési tartalék javára a mindenkori egységes tagdíjból a működési tartalékra jutó összeg nagyságáig a hozamból.
„Ezt az összeget nem tartalmazza az adatsor, tekintettel arra, hogy azt nem is kell a működési eredményhez számolni. Ha ezt is figyelembe vesszük, a kasszák 2014 első három hónapjában összességében, a hozamból a működési alap javára történt átcsoportosítások révén már pozitív működési eredményt értek el” – mondta el Lehoczky. A Stabilitáshoz tartozó pénztárak így – a mérleg szerinti eredmények szerinti mínusz ellenére is – év eleje óta összességében mintegy 150 millió forinttal tudták növelni működési tartalékukat.
Szeretik az egészségkasszákat
A Stabilitás Pénztárszövetséggel együttműködő egészségpénztárak adataiból az látszik, hogy a kasszák szeptember végén kiegyensúlyozott negyedévet zártak. A teljes egészségpénztári piac háromnegyedét lefedő stabilitásos egészségpénztárak összvagyona éves szinten minimális mértékben – 0,3 százalékkal – nőtt, így megközelítette a 42,6 milliárd forintot.
A taglétszám közel 1 százalékkal, 729 ezerre emelkedett. Az érintett egészségpénztárak népszerűségét egyértelműen mutatja, hogy a harmadik negyedévben 1,8 millió alkalommal finanszíroztak különböző egészségügyi szolgáltatást a tagjaiknak összesen 9,3 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a pénztártagok egy-egy alkalommal átlagosan 5255 forintért vettek igénybe egészségpénztár által finanszírozott szolgáltatást.
Mentességet szeretnének a pénztárak
A Stabilitás elnöke szerint kiemelten fontos, hogy mind az önkéntes nyugdíjpénztárak, mind az egészségpénztárak mentesüljenek a cafeteriarendszerben tervezett változtatások és adóemelés alól. A Stabilitás azt javasolja, hogy, a sajtóban megjelent, évi 200 ezer forintos cafeteriakereten felül is változatlan feltételek mellett választható béren kívüli juttatás legyen az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói támogatás.
Lehoczky hangsúlyozta: „Ha az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályozás változatlan marad, az lehetőséget biztosít a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítási forma további népszerűsítésére. A nyugdíjpénztárak révén így az állam tovább bővítené az önkéntes nyugdíjpénztárak társadalombiztosítást kiegészítő szolgáltatásainak szerepkörét, és egyben megoldást kínálhat az elöregedő társadalom miatti nyugdíjkihívásokra.”
Az egészségpénztárak esetében az esetleges szigorítás akár meg is felezheti a munkáltatói befizetéseket, ez pedig az egészségügyben legalább 15-25 milliárd forintos forráskivonást eredményezne. Magyarországon az egészségügyi kiadások 35 százalékát magánforrásokból biztosítjuk, ez pedig Európában egyedülállóan magas arány.
„Márpedig a magas egyéni hozzájárulásnak a terheit mérsékli, hogy a munkáltatók kedvezményesen, egészségpénztáron keresztül segíthetik munkavállalóikat. Jelenleg az egészségpénztárak bevételeinek 80 százalékát ezek a munkáltatói támogatások teszik ki” – emelte ki Lehoczky László.
A Stabilitás elnöke további érvként hozta fel, hogy saját felmérésük szerint az egészségpénztári, ellenőrzött, számla alapján történő elszámolás miatt a juttatás akár a hálapénz kiváltását is elősegítheti. Az egészségkasszák ráadásul élénkítik a gazdaságot és a rajtuk keresztül finanszírozott magán-egészségügyi szolgáltatások révén hozzájárulhatnak az orvos-kivándorlás mérsékléséhez is.
Utolsó kommentek