A viharos hónapok után megérkezett az igazi tél, a csapadék, amelyek lakásbiztosítási szempontból fokozott kockázatokat jelentenek, ezért érdemes felkészülni a lehetséges károkra. Egy-egy lakás akkor van biztonságban, ha rendszeresen felülvizsgált egyéni lakás- és társasházi biztosítás egyaránt védi. Bár 2014 első kilenc hónapjában a K&H biztosítójánál a társasházi biztosításokhoz kötődő kárrendezések száma 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a társasházi biztosítási szerződések száma 10 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, és átlagosan 232 millió forint egy-egy ilyen szerződés értéke. Leggyakrabban vezetéktörések és a tetőbeázások miatt volt szükség kárrendezésre.

 

A tavalyi év fokozott munkára késztette a biztosítókat, rendre érkeztek a viharkárokról szóló hírek és a kapcsolódó kárstatisztikák. A jelentős károkat eredményező viharszezon eleve fókuszba helyezte a lakásbiztosításokat, de a téli időszak miatt szintén kiemelten fontos kérdés a lakások biztosítása – hívja fel a figyelmet a K&H biztosítója. 

lakás vs. társasház – nem mindegy ki fizet

A különböző eseményekre - legyen szó viharról, hóesés miatti tetőkárosodásról- és beázásról, vagy éppen karácsonyi tűzesetről – a lakásbiztosítások nyújtanak fedezetet. A lakásbiztosítások piacán pedig megkülönböztetjük az egy-egy lakásra, házra vonatkozó biztosításokat, valamint a társasház egészére vonatkozó konstrukciókat, utóbbiak általában védelmet jelentenek az egyes lakásokban esett károkra is, de nagyon nem mindegy, milyen mértékű a biztosítási fedezet. 2014 első kilenc hónapjában a K&H biztosítójánál a társasházi biztosításokhoz kötődő kárrendezések száma 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a társasházi biztosítási szerződések száma 10 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, és átlagosan 232 millió forint egy-egy ilyen szerződés értéke.

A K&H biztosítójánál 2014-ben a leggyakoribb társasházi biztosítást érintő károk közé tartoztak a vezetéktörések és a tetőbeázások. 

pórul járnak a lakók

Társasházi biztosítás nélkül a házban keletkezett kárt a lakóközösségnek kell kifizetnie, nem beszélve arról, hogy egy káresemény – például a tető megrongálódása a hó miatt – tovább károkat eredményezhet az egyes lakásokban.

Kaszab Attila, a K&H biztosítójának vezérigazgató-helyettese, és a társaság nem-életbiztosítási és működésfejlesztési vezetője szerint a társasházi biztosításokhoz gyakran évekig nem nyúlnak a tulajdonosok, és ez egy-egy kár esetén kellemetlen meglepetést eredményezhet. Fontos, hogy egy társasház biztosítását is menedzselni kell, azaz rendszeresen figyelemmel kell követni a társasház, ezen belül a lakóközösség vagyonának alakulását, a biztosítás díjfizetését és a szerződésben szereplő feltételeket is. Ha a meglévő konstrukció nem nyújt megfelelő védelmet a lakásokra, akkor célszerű a lakóknak saját lakásbiztosítást is kötni, emellett rendezni kell a keresztfelelősség kérdését is. A K&H biztosítója szerint ez fontos kérdés, mivel a megfelelő biztosítások a keresztfelelősségi károkra, például tűz, robbanás és vezetéktörés esetén is védelmet nyújtanak.

Ebben az esetben azokat a társasházban esett károkat is fizeti a biztosító, amelyekért valamelyik lakó tartozik felelősséggel, valamint azokat a károkat is, amelyek a társasházban előfordult probléma miatt az egyes lakásokban merültek fel, például a házban lévő csővezeték megrongálódása miatti lakásbeázás. A teljes védelmet ezekben az esetekben a társasházra és az egyéni lakásokra kötött lakásbiztosítások együttesen jelentik – emelte ki Kaszab Attila.

A K&H biztosítója szerint lakásbiztosításoknál lehet számottevő fejlődéssel számolni, ebben a szegmensben 3 százalékkal növekedett a biztosítási szerződések száma 2014 első kilenc hónapjában, és a következő időszakban további növekedés várható. A biztosítótársaság szerint a lakásbiztosítások piacán az új szerződések, ennélfogva pedig az összes szerződés számának növekedésére lehet számítani a lakáspiac és a lakáshitelezés várható élénkülése miatt.